1945. február 13-án fejeződött be Budapest ostroma. Ez volt a második világháború ostromainak egyik legnagyobb, legvéresebb csatája. Olyan történet, amely ma is képes tudományos és politikai vitákat kavarni.
Való igaz, a németek oldalán harcoltunk, ám hogyan is lehettünk volna fasiszták, amikor azt sem tudtuk, mi az? – teszi fel a kérdést Sujánszky Jenő, aki tizenöt esztendősen vett részt az 1944–45-ös budapesti ostromban. A Somogyi Hírlap interjúja.
A makói származású Galamb József születésének 130. évfordulója alkalmából egész napos programmal emlékeztek meg a világhírű magyar mérnök és tervező, a Ford legendás T-modellje fő konstruktőrének gazdag pályafutásáról.
Mivel van is, nincs is gazdája, komoly veszélybe került a sárközújlaki Vécsey-kastély, amelynek állapota egyre rohamosabban romlik – írja a Szatmári Magyar Hírlap.
Magyarországon eddig csupán négy és fél megyét, valamint a budai kerületeket mérték fel a mindenre kiterjedő műemléki topográfia módszerével a szakemberek. Ám sajnos már ezek a felmérések is jórészt elavultak – írja a műemlékem.hu.
A hódmezővásárhelyi Emlékpontban Recsk – kényszermunkatáborok 1950-53 című kiállítás nyílik február 4-én. A tárlat kurátora Bank Barbara, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze.
Szabolcs-Szatmár–Bereg és Szatmár megye egy közös uniós pályázaton kilencvenezer eurót nyert a történelmi Szatmár középkori egyházi építészetének népszerűsítésére és a turisztikai útvonalakba való bekapcsolására.
A tervezettnél gyorsabban halad a nagyváradi vár tavaly tavasszal kezdődött restaurálása, így egy eredetileg a tervekben nem szereplő szárnyat is felújítanak. Az épületrészben a vár és a város történetét bemutató kiállítás kap majd helyet.
A csehek kiverésének 92. évfordulóján Civitas Fortissima Múzeumot nyitottak pénteken a Nógrád megyei Balassagyarmaton, a legbátrabb városban.
Száztíz népbírósági per digitalizált iratanyaga került a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum elektronikus gyűjteményébe; a közgyűjtemény kutatószobájában nyílik lehetőség megismerni a több ezer oldalnyi, 1945 és 1950 között keletkezett dokumentumköteget – mondta el a kutatás vezetője, Vincze Gábor történész.
A hallgatóságát megvárakoztató Glatz Ferenc beszéde befejeztével udvariatlanul elhagyta a konferenciát, így nem hallhatta, hogy többen nemtetszésüket fejezték ki a felszólalásával kapcsolatban.
A magyar politikai gondolkodásmódot máig uraló marxista történelemoktatás egyik szent és kikezdhetetlen tétele volt, hogy Tisza István és Ady Endre viszonyának megromlásában kizárólag Tisza a hibás. Az iskolában megtanulhattuk, hogy a Vér és arany költője különleges látnok, továbbá tisztességesebb ember, különb magyar volt, mint a „vad geszti bolond”, aki „romba döntötte a történeti Magyarországot” és „sírba taszította az egész nemzetet”.
