Ideológiai okból, ártatlanul végezték ki 1944-ben többedmagával a martonosi hentest, Forró Lajost — idézte fel a szerb bíróság közelmúltban hozott precedensértékű ítéletét a rehabilitációs eljárást elindító unoka szombaton Szegeden, ahol a délvidéki magyar népirtás 65. évfordulójára emlékeztek az Újszegedi Rendezvényházban. Mint ismert, 1944–1945 telén mintegy 30-50 ezer magyart mészároltak le jugoszláv kommunista partizánalakulatok a Délvidéken.
Tizenkét műemlékes, régész, művészettörténész, építész, városvezető összetanakodék, hogy magos Déva várát feltárnák és bemutatnák… Az eredeti ugyan jobban hangzott, de ez másként is folytatódik: a munkát abba kellett hagyniuk. Máté Zsolt írása a műemlékem.hu magazinjában.
Január 25-én zárul Ignácz Rózsa centenáriumi emlékéve. Az írónő százegy éves lenne, ennek ellenére részletes életrajz, monográfia sincs róla, pontos bibliográfiai jegyzék műveiről nem született, az irodalomtörténet, a lexikonok alig vesznek róla tudomást.
Az egykori kisantant országai közül először Romániában nyílt meg a nevében a Magyarországot feldaraboló párizsi békediktátumra emlékeztető hotel.
Teljes régészeti feltárás még sohasem folyt Vác legrégebbi történeti magjának, a várnak a területén. Egykor székesegyház állt a területen, s ide temették el Szent László bátyját, I. Géza királyt. Érintetlen sírt nem, sok részletet viszont remélnek a szakemberek a területen — írja a műemlékem.hu.
Bár 2010-et írunk, a székelység majdnem ugyanolyan tömbben él ősi földjén, mint a Trianont megelőző időkben. 1952-ben született meg az az alkotmány Romániában, amely — bár csak névlegesen — lehetővé tette a Székelyföld autonómiáját. Az autonóm tartomány 42 éve, 1968-ban szűnt meg.
A római uralom háromszéki maradványai a mai napig érdekes kérdéseket vetnek fel, a régészek azonban óvatosan válaszolnak ezekre, tudván, hogy egyrészt a kutatások nem vezetnek minden esetben konkrét megoldásokhoz, másrészt például a dáko-római kontinuitás elmélete kényes témának számít.
A tavalyi 160 éves évfordulóhoz képest idén a nagyenyedi magyarság szerényebb keretek között emlékezett meg az 1849-ben történtekről. A Vártemplomban Pópa Tibor református lelkész prédikációjába beleszőtte az akkori eseményeket és azok tanulságait. Elhangzott: az a nap a szabadságharc legnagyobb magyar civil vesztesége volt.
Gergely Jenővel az új- és jelenkori magyar történetírás egyik legnagyobb alakja távozott közülünk. Történészgenerációk sora vett részt élvezettel a XX. századi magyar történelemről szóló előadásain, valaki mint egyháztörténeti szemináriumának hallgatója kapott széleskörű műveltséget, mint doktori iskolába járó pedig életre szóló elkötelezettséget a történész hivatás mellett.
A magyar repülésügy kezdetének századik évfordulójára elkészült az első magyar repülőgép, Adorján János Libelléjének korhű másolata, amelyet szombaton mutattak be a budapesti Közlekedési Múzeumban.