Kilencven évvel ezelőtt, a trianoni diktátum árnyékában Horthy Miklós kormányzóvá választásával új korszak kezdődött a magyar történelemben. Horthy a román, szerb, cseh megszállók által módszeresen kifosztott, a kommunista gyilkosoktól terrorizált, gazdaságilag összeomlott ország vezetését vette át a Magyar Királyság történelmének legnehezebb időszakában. Magyar államférfire a korábbi ezer esztendőben nem hárult nagyobb felelősség, mint 1920 március 1-jétől Horthy Miklósra. Egyszerre kellett küzdeni és reményt adni egy olyan időszakban, amikor nem volt erő és nem volt jövőkép. Horthy Miklós tisztességgel, lelkiismeretesen, jó stratégiai érzékkel próbálta biztonságosabb vizekre kormányozni Magyarország hajóját. Azonban Trianon kikerülhetetlenül magában hordozta a második világégést, amely újabb súlyos csapást mért hazánkra. A kommunista hatalomátvétel pedig tovább sodorta az országot a szakadék felé, rendszerének hatása egyelőre kitörölhetetlen, és most is erőteljesen érzékelhető.
A Horthy nevéhez kötődő korszak gazdasági stabilizációja, kultúrpolitikája, magyarságpolitikája méltán példaértékű. Aktuális számunkban — a teljesség igénye nélkül — megpróbáljuk bemutatni a Kormányzóhoz kötődő jelentős események egy részét. Kitérünk arra is, hogy miért alakulhatott ki kettős kép Horthy megítélésével kapcsolatban, kik, miért írták át a két világháború közötti időszak történelmét.
Bízunk abban, hogy újabb támpontokat találnak Tisztelt Olvasóink annak alátámasztására, hogy Horthy Miklós miért volt a magyar történelemben az utolsó államférfi.