Történelemportál

Cikkek a vincze gábor aktában

Hetven éve tért vissza a Délvidék egy része az anyaországhoz, s az évforduló kapcsán a VMDK szegedi tagozata Vincze Gábor és Gulyás László történészek meghívásával emlékezett meg az eseményről a Millenniumi Kávéházban rendezett esten.

Pénteken második alkalommal rendezték meg a Szőregi Napokat, amelyen Miklós Péter, Szakály Sándor és Vincze Gábor történészek az 1918–1921-ig tartó, hároméves szerb megszállástól való felszabadulás évfordulójáról emlékeztek meg, a szép számban összegyűlt közönséget Rózsavölgyi József üdvözölte.

Száztíz népbírósági per digitalizált iratanyaga került a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum elektronikus gyűjteményébe; a közgyűjtemény kutatószobájában nyílik lehetőség megismerni a több ezer oldalnyi, 1945 és 1950 között keletkezett dokumentumköteget – mondta el a kutatás vezetője, Vincze Gábor történész.

Engem történészként kizárólag a tények érdekelnek, ugyanakkor magyarként lehetetlen idegenként, távolságtartással vizsgálni saját történelmünk olyan sorsfordulóit, mint például a trianoni békediktátum. Vállaljuk, hogy nemzeti optikán keresztül szemléljük a múltat – mondta a Demokratának Vincze Gábor, az NKTA vezetője.

Szabó Ervin a mi megközelítésünkben a nemzetet mint létformát meghaladottnak, elvetendő társadalomszervező erőnek tartó, helyébe az osztályok forradalmi harcát fókuszba helyező művelt aktivista, aki ideológiai megfontolásokból széleskörű művelődési hálózatot és népkönyvtárrendszert szervezett.

Nem kérdőjelezzük meg Szabó Ervin könyvtártudósi munkásságát, ezzel semmi gondunk, bár rajta kívül is ténykedett egy-két jelentős könyvtáros Magyarországon – mondta Vincze Gábor. – Mi a kétarcú Szabó Ervin munkásságának azzal a részével kívánunk foglalkozni, ami azt világítaná meg, hogy ő a kommunisták szellemi előfutára.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!