1919-ben a ma Ózdhoz tartozó Susát csehszlovák közigazgatás alá vonták. Léhy Gábor, a susai bíró ebbe nem nyugodott bele, állhatatosságának köszönhetően Susa végül magyar falu maradt. Az 1920-as évek közepén a borsodi főispán emlékbotot adott a bírónak, ez a bíróbot most letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárához került, és május 30-ig meg is tekinthető az elmúlt évtized legbecsesebb új szerzeményeit bemutató Örök megújulás című időszaki kiállításban.
A Trianon utáni Magyarország nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is rendkívül nehéz helyzetbe került, a népszövetségi kölcsön utáni monetáris távvezérlés mindenképpen megkérdőjelezi az akkori kormány cselekvési potenciálját. Egy vesztes háború után a szétdarabolt ország vezetésével talán lehetünk elnézőbbek, no de mi a helyzet békeidőben?
Jelen tanulmány szerzője a teljesség igénye nélkül vizsgálja a trianoni békediktátum és a szabadkőművesek működésének összefüggéseit, azzal a nem titkolt szándékkal és reménnyel, hogy az immáron lassan két évtizede szabad, demokratikus Magyarországon elindulhat történelmünk legtragikusabb eseményének gyűlölködéstől, ízlésterrortól, nézetdiktatúrától mentes elfogulatlan, ám magyar nézőpontú vizsgálata — s ennek részeként a szabadkőművesek (szabadkőművesség?) szerepének dokumentált, tudományos kutatásokon alapuló, részletes feltárása.