A trianoni diktátumot kimondó versailles-i békekonferenciára kiutazó gróf Apponyi Albert a francia külügyminisztérium épületében az öt győztes főhatalom vezetői előtt 1920 januárjában máig vitatott, legendás beszédet mondott az igazságos béke és az új országhatárok népszavazás alapján történő meghúzása érdekében.
Ma nem csupán érezzük, hanem már tudjuk is, hogy az első világháborút lezáró Párizs-melléki békerendszer történelmünk eddigi legnagyobb tragédiáját szakította ránk. Közgondolkodásunkban a mai napig nem tisztázódott, miért történt ez, a politológusok és a történészek pedig mintha nem mernék felfedni a valódi okokat — így hát sok legenda és kövületes vélemény is övezi ezt a tragikus eseményt. Az ebbéli ködösítés és a világos látás hiánya azonban további tragédiával fenyeget: a Trianonban elkezdett mű beteljesülhet.
Történelemnek tekintjük például a tatárjárást és a törökdúlást, mert bár hazánknak hatalmas károkat okoztak, de az akkori események az idők távolában történelemmé váltak. Trianon viszont nemcsak időbeli közelsége miatt nem tudott történelemmé válni, hanem mindenekelőtt azért, mert a Magyarországtól elcsatolt területek magyar lakossága immár 90 éve jogfosztott állapotban él.
Április 1-jén, csütörtökön kezdődik Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett trianoni emlékév. A rendezvénysorozat keretében 18 órától Raffay Ernő és Szidiropulosz Archimédesz tart előadást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében Be nem tartott ígéretek címmel.