Cikkek a trianon aktában
Londonban, a magyar nagykövetség zsúfolásig megtelt dísztermének közönsége előtt tartotta meg Trianon, angol szemmel című előadását csütörtök este Sir Bryan Cartledge történész.
Nagyvárad önkormányzata pénzdíjas pályázatot hirdetett egy Mária román királynőt ábrázoló bronzszobor tervének elkészítésére. A helyi magyarság körében nem aratott osztatlan sikert a trianoni diktátum kialakításában döntő szerepet játszó asszony emlékművének ötlete.
Tisza István következetes konzervatív volt egy olyan korban, amikor a divatos korszellem viharos gyorsasággal rángatta balra Európát és benne hazánkat is. Menekülhetett volna sorsa elől, de vállalta a halált, mert tudta: az idő őt fogja igazolni. Így is lett.
Nagylelkű, bátor, hűséges és hazaszerető embereknek nevezte Schmitt Pál köztársasági elnök a Vas megyei Kercaszomoron élők szüleit, nagyszüleit, amikor vasárnap részt vett az Országgyűlés által 2008-ben a legbátrabb falu címével elismert település ünnepségén.
Június 11-én Trianon és a magyar tudomány címmel tartottak konferenciát a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
A trianoni diktátumot kimondó versailles-i békekonferenciára kiutazó gróf Apponyi Albert a francia külügyminisztérium épületében az öt győztes főhatalom vezetői előtt 1920 januárjában máig vitatott, legendás beszédet mondott az igazságos béke és az új országhatárok népszavazás alapján történő meghúzása érdekében.
Ma nem csupán érezzük, hanem már tudjuk is, hogy az első világháborút lezáró Párizs-melléki békerendszer történelmünk eddigi legnagyobb tragédiáját szakította ránk. Közgondolkodásunkban a mai napig nem tisztázódott, miért történt ez, a politológusok és a történészek pedig mintha nem mernék felfedni a valódi okokat — így hát sok legenda és kövületes vélemény is övezi ezt a tragikus eseményt. Az ebbéli ködösítés és a világos látás hiánya azonban további tragédiával fenyeget: a Trianonban elkezdett mű beteljesülhet.
Miért veszítette el Magyarország területének kétharmadát és lakosságának a felét? — ezzel a címmel emlékezik meg Trianonról a România Liberă című román napilap online kiadása, a The Budapest Times írásának felhasználásával.
Történelemnek tekintjük például a tatárjárást és a törökdúlást, mert bár hazánknak hatalmas károkat okoztak, de az akkori események az idők távolában történelemmé váltak. Trianon viszont nemcsak időbeli közelsége miatt nem tudott történelemmé válni, hanem mindenekelőtt azért, mert a Magyarországtól elcsatolt területek magyar lakossága immár 90 éve jogfosztott állapotban él.
A héten jelent meg Koszta István hadtörténész legújabb könyve Nem (csak) Erdély volt a tét címmel, amelyben a szerző Alexandru Vaida-Voevod erdélyi származású román politikus párizsi konferenciáról írt leveleit, feljegyzéseit, visszaemlékezéseit adja közre.
Április 1-jén, csütörtökön kezdődik Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett trianoni emlékév. A rendezvénysorozat keretében 18 órától Raffay Ernő és Szidiropulosz Archimédesz tart előadást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében Be nem tartott ígéretek címmel.
1919-ben a ma Ózdhoz tartozó Susát csehszlovák közigazgatás alá vonták. Léhy Gábor, a susai bíró ebbe nem nyugodott bele, állhatatosságának köszönhetően Susa végül magyar falu maradt. Az 1920-as évek közepén a borsodi főispán emlékbotot adott a bírónak, ez a bíróbot most letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárához került, és május 30-ig meg is tekinthető az elmúlt évtized legbecsesebb új szerzeményeit bemutató Örök megújulás című időszaki kiállításban.
