Cikkek a tisza istván aktában
A Pogány-féle „elégedetlen filiszter” ugyanis nem felejt. És ha magánál nagyobb, különb embert lát, akkor a zsigeri ösztön gyilkolási vágyként törhet ki belőle. (Szentesi Zöldi László jegyzete a Magyar Hírlapban)
A százötven éve született magyar államférfi ma záruló emlékéve új szobrának budapesti felavatásával ért volna véget. A szobor elkészült, az avatás későbbre maradt. Miért? Faggyas Sándor beszélget Maruzsa Zoltánnal és Tőkéczki Lászlóval.
A Tisza István-emlékév lezárásaként hétfőn Budapesten bemutatták a néhai miniszterelnök szobrát a közönségnek.
93 évvel ezelőtt, 1918. október 31-én gyilkolta meg Tisza István kormányfőt és házelnököt egy későbbi népbiztos vezette különítmény.
Ma 150 éve, 1861. április 22-én született Tisza István. Személyében és politikai tevékenységében azt kell nagyra tartanunk, hogy képes volt a hazai liberális eszmevilág 1890 utáni kiüresedésekor a leghatározottabban fölismerni a magyar érdeket, s tenni is annak érdekében.
A magyar politikai gondolkodásmódot máig uraló marxista történelemoktatás egyik szent és kikezdhetetlen tétele volt, hogy Tisza István és Ady Endre viszonyának megromlásában kizárólag Tisza a hibás. Az iskolában megtanulhattuk, hogy a Vér és arany költője különleges látnok, továbbá tisztességesebb ember, különb magyar volt, mint a „vad geszti bolond”, aki „romba döntötte a történeti Magyarországot” és „sírba taszította az egész nemzetet”.
Tisza István következetes konzervatív volt egy olyan korban, amikor a divatos korszellem viharos gyorsasággal rángatta balra Európát és benne hazánkat is. Menekülhetett volna sorsa elől, de vállalta a halált, mert tudta: az idő őt fogja igazolni. Így is lett.
A szélsőbaloldali anarchista könyvtárigazgató, Szabó Ervin a gyakorlatba is át akarta ültetni marxista forradalmi nézeteit, és magára vállalta volna a miniszterelnök, Tisza István gróf ellen tervezett merényletet 1917-ben. Mivel erre egy fiatal anarchista, Duczynska Ilona kitűnő céllövőként sokkal alkalmasabb volt a gyenge fizikumú és egyik szemére vak Szabónál, ő meghátrált, de a gyilkosság kitervelésében aktívan részt vett. A terroristanő egy lopott pisztollyal a Hermina úti villája előtt akarta agyonlőni a háborúért – igazságtalanul – felelőssé tett miniszterelnököt.
Vincze Gábor, a Nagy Magyarország történelmi magazin főszerkesztője Szentesi Zöldi László vendége volt június 27-én az Echo TV Időrosta című műsorában.
A mártír miniszterelnök domborművét avatták fel szombaton délután a Debreceni Református Kollégiumban. Tisza István “kiküzdött” hitéről beszélt az alkotás előtt Bölcskei Gusztáv református püspök, az ünnepségen résztvevő Tőkéczki László történész pedig a néhai kormányfő munkásságáról tartott előadást.
