Történelemportál

Cikkek a szobor aktában

Április 4. hosszú ideig volt nemzeti ünnep: erre a napra datálta a szovjet hadvezetés Magyarország teljes meghódítását. A gellérthegyi Felszabadulási emlékművet (mai nevén: Szabadság-szobor) 1947. április 4-én avatták fel.

Rostás Pál egykori magyar huszár szlovéniai szobrának helyreállítását szlovén és magyar összefogással szeretnék befejezni, ehhez csatlakozott a Zala Megyei Önkormányzat is.

Alig három évig állhatott a helyén. A román megszállók szitává lőtték és lefejezték, később Ceausescu ízlése elől a föld alá kellett menekíteni. Most azonban hazatért a rétyi honvédszobor.

Beigazolódott azoknak a szakembereknek a félelme, akik attól tartottak, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítására kiírt közbeszerzési eljárás lebonyolításához hasonlóan maga a restaurálás sem lesz zökkenőmentes, és várhatóan az érdemi munka is elhúzódik a bürokratikus és egyéb jellegű akadályok miatt.

Korának egyik legsikeresebb magyar köztéri szobrásza, a hazai Kossuth-szobrok alkotója, Horvay János (1874–1944) szobrászművész születésének 135. évfordulóján szervezett emlékkonferenciát a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. Kegyeleti Múzeuma és a Dombóvári Helytörténeti Múzeum a Fiumei úti Sírkertben.

Augusztus 20-án az egész Kárpát-medencében első királyunkra emlékezik a keresztény magyarság, az országalapítóra, ki népét megkeresztelte és bevezette a nyugat-európai kultúra világába.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!