Cikkek a szlovákia aktában
A hadműveleteket mindkét fél sikeresnek könyvelte el. A szlovákok úgy érezték, sikerült a magyarok további térnyerését megakadályozni, és az ország területi épségét biztosítani, míg a magyarok azt hangoztatták, hogy csapataik elérték az eredetileg kitűzött célt, biztosították az Ung völgyét.
A konferencián a szlovák történész megjegyezte: „tetszenének legalább 20 százalékot alkotni, akkor nem volna akadálya a magyar nyelv használatának”. A szlovák állam persze sokat tett a jelenlegi 3,8 százalékért, Kassa magyartalanítása évtizedek óta tart, és jelenleg is folyik.
Magyar nyelvű történelemkönyv magyar osztályok számára szlovák térképekkel, szlovák helynevekkel és szlovák ajánlott irodalommal. Szlovákiai magyar történészek tiltakoznak a tavaly államilag kiadott tankönyv miatt.
Nemcsak saját magáról, hanem Magyarországról is rossz bizonyítványt állított ki Kollai István, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója azzal, hogy gyatra nyelvtudásával és hiányos ismereteivel vitába bocsátkozott történelmi kérdésekben szlovák történészekkel, értelmiségiekkel.
A náci szlovák bábállam hatvanezer zsidó elhurcolásáért felelős belügyminisztere, Šaňo Mach békés öregkort megélve ágyban, párnák közt halt meg 1980-ban.
Elbontották a nyitrai vár több száz éves műemlék hídját. A 18. századi barokk építményt az eredetihez hasonló módon újjáépítik, a kivitelezőnek pedig valószínűleg bírságot kell majd fizetnie – írja az Új Szó című pozsonyi napilap hétfői számában.
1993. január 1-jén alakult meg a független Szlovákia. Államok általában nem bomlanak fel, illetve nem születnek ad hoc alapon, ám a független szlovák államiság létrejötte épp szabályt erősítő kivételnek számít.
Matúš Kučera Szvatopluk király (Kráľ Svätopluk) című könyve a Szvatopluk szobor leleplezésének alkalmából jelent meg, korábban már közöltük Vladimír Turčan kapcsolódó észrevételeit. Érdemes azonban egy kicsit részletesebben is megvizsgálni, miket is ír Szlovákia egyik legnevesebb történésze.
Matúš Kučera könyve a történelem mitologizálásának iskolapéldája. Egy dologban viszont igaza van: a bevezetőben megemlíti, hogy Szlovákiában eddig nem jelent meg semmilyen komolyabb történelmi munka Szvatoplukról. Ez máig így is maradt.
Eltüntették a nácibarát Hlinka-gárda jelképét Szvatopluk nagymorva fejedelemnek a pozsonyi várban júniusban felállított szobráról. Az alkotó saját költségén távolította el a vitatott szimbólumot. A szobron nem ez lesz az egyetlen változtatás – tájékoztatott az Aktuálne.sk hírportál.
Szlovákiában augusztus 29-e állami ünnep. Magyarországon azonban szinte egyáltalán nem vagyunk tisztában azzal, mire is emlékeznek ezen a napon északi szomszédaink. Pedig ez a nap mindkét nép sorsát döntően befolyásolta a huszadik század második felében.
Ján Kulich, Szvatopluk lovasszobrának megalkotója arra a kérdésre, hogy mi inspirálta a szobor pajzsán látható szimbólum kiválasztása közben, arrogánsan ezt válaszolta: „Nem a kisujjamból szoptam ki.” Valóban nem. Az ötlet Jozef Cincíktől származik, az eredeti rajzokat a cseh Jaroslav Vodrážka alkotta — a 30-as évek végén.
