Történelemportál

Cikkek a szabadkőművesség aktában

Kényes, ám annál érdekesebb témával foglalkozik új könyvében Raffay Ernő történész. A kötet címe: Szabadkőművesek Trianon előtt. A szerző azt is kutatja, milyen szerepük volt a hazai páholyoknak abban, hogy a trianoni békeszerződés és az ahhoz vezető folyamatok társadalmi, politikai, de katonai téren is készületlenül érték Magyarországot.

A Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként megjelent Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve, amely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.

A második világháború idején a dégi kastélyban pusztító tűz semmisítette meg a legnagyobb részét annak a levéltárnak, amely a magyar szabadkőművesség dokumentumait tartalmazta – írja a műemlékem.hu magazin.

Raffay Ernő az Echo TV Éjjeli menedék című műsorának február 19-i adásában beszélt a Trianon előtti időszak szabadkőműves páholyainak ténykedésével kapcsolatos kutatásairól. Elmondása szerint az eddig megvizsgált dokumentumokból egyértelműen kitűnik, hogy a radikális páholyok fő törekvései magyarellenesek és keresztényellenesek voltak.

Jelen tanulmány szerzője a teljesség igénye nélkül vizsgálja a trianoni békediktátum és a szabadkőművesek működésének összefüggéseit, azzal a nem titkolt szándékkal és reménnyel, hogy az immáron lassan két évtizede szabad, demokratikus Magyarországon elindulhat történelmünk legtragikusabb eseményének gyűlölködéstől, ízlésterrortól, nézetdiktatúrától mentes elfogulatlan, ám magyar nézőpontú vizsgálata — s ennek részeként a szabadkőművesek (szabadkőművesség?) szerepének dokumentált, tudományos kutatásokon alapuló, részletes feltárása.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!