Történelemportál

Cikkek a szabadkőművesség aktában

Ady Endre 1908-tól csak a Nyugatban publikált verset. Ignotus, a főszerkesztő szabadkőműves volt. Ezzel a kizárólagossági megállapodással magukhoz láncolták Adyt – mondta a Demokratának Raffay Ernő történész, akivel Ady Endre és a Nyugat című új könyve kapcsán beszélgettünk a zseni tragikumáról, a hamis kultuszról és a mai migrációig érő veszélyes utópiákról.   – Miért szentelt […]

A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)

A tudományos munka látszatát keltő, de inkább az 50-es évek hangvételének megidézésében jeleskedő írás látott napvilágot az Ablonczy fivérek „konzervatív” lapjában. Vigh Péter amatőr próbálkozása a visszájára sült el.

Izgalmas, szellemi értelemben pedig nagyon gazdagon rétegzett könyvet írt Raffay Ernő történész Szabadkőműves béklyóban címmel Ady Endre és a hazai szabadkőművesség kapcsolatáról. A szerzővel Sinkovics Ferenc beszélgetett.

Raffay Ernő Politizáló szabadkőművesség című friss könyvében a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy tevékenységét veszi górcső alá 1912-ig. A kötetből gyűjtöttünk néhány Jászi-idézetet.

A szabadkőművesek radikális társadalmi változásokat kívántak, új Magyarországot, új nemzetet, új kultúrát akartak meghonosítani. Maguknak vindikálták a kultúra és a civilizáció hordozásának kizárólagos és megfellebbezhetetlen jogát, lenézve és megvetve mindazt, amit addig a magyar szellem felhalmozott.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!