Összefoglaljuk Andrei Şaguna pályafutását, hogy világosan lehessen látni: Şaguna nem az a román személyiség, aki szobrot érdemelne – főleg nem Magyarország területén. (Vincze Gábor tanulmánya a Nagy Magyarország 2009/4. számában jelent meg.)
Az idős román történész, Neaugu Djuvara állítása, hogy Havasalföldön a Basarab-dinasztia (Basarabot Negru Vodának, Fekete Vajdának nevezte el a nép) kun származású, s a korabeli uralkodóréteg is többségében azt volt, valóban olyan vihart aratott, mint amilyet Kocsis István történész-író jó húsz éve megjósolt. (Tamáska Péter írása a Magyar Hírlapban)
A bukaresti régészeti intézet kutatócsoportja DNS-vizsgálatot végzett Vlaicu Vodă maradványain, a cél az volt, hogy tisztázzák végre a román vajdák eredetét. Az új román kulturális miniszter azonban leállította a kutatást. A Székely Hírmondó Kádár Gyula történészt kérdezte az ügyben.
A jelenkori román történetírás kritikusan viszonyul ugyan a kommunista időszakhoz, de a fanatikus etnocentrizmusból két évtized után sem enged – véli Gabriel Catalan román történész a Népszabadságnak adott interjúban.
A 20. század első két évtizedében vezetett ún. romániai akcióval a magyar kormányzat a székely kivándorlás veszélyes nemzetpolitikai következményeit igyekezett elhárítani.
Sipotele neve még a történelem iránt érdeklődők számára is többnyire ismeretlenül cseng. Holott egykor ennek a román településnek a közelében létesült az első világháború egyik legembertelenebb hadifogolytábora, ahol a foglyok jelentős része ráadásul magyar volt.