Történelemportál

Cikkek a népirtás aktában

Autóbuszos zarándoklatot szervez a Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány 2011. május-15-re a délvidéki magyar áldozatok csurogi emlékhelyéhez.

Az oláh nép gyászos és szörnyűséges pusztítása Zalatnán, Erdély fő bányavárosában, amely 1848. október 22-én kezdődött.

Életkorra és nemre való tekintet nélkül nyilvánította háborús bűnössé 1945-ben a délvidéki Csúrog falu teljes magyar és német nemzetiségű lakosságát a jugoszláv katonai közigazgatás. A férfiak többségét megölték, a nőket és a gyermekeket pedig még két falu magyarjaival együtt a járeki haláltáborba hurcolták.

Mégis maradtak levéltári adatok a kivégzettekről névvel, dátummal, amely lelet sokban segítheti a történész bizottság munkáját – mondta Mező Zsuzsa, a vajdasági levéltár levéltárosa, a bizottság tiszteletbeli tagja.

Végre lekerül a sepsiszentgyörgyi utcanévtáblákról a XVIII. század legnagyobb magyarirtását vezető martalócok neve. Román részről természetesen máris számosan védelmükbe vették e “nemzeti hősök” emlékét. De mi is történt valójában Erdélyben 1784. véres őszén-telén?

1919 nagypéntekén a partiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok a középkort idéző barbár és véres magyarirtást hajtottak végre. Az eset mindmáig kimaradt mind a magyar, mind a román történelemkönyvekből.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!