Történelemportál

Cikkek a nagyvárad aktában

A román történészek a tökélyig fejlesztették azt a módszert, amellyel fából vaskarikát, azaz a magyar történelemből román történelmet tudnak fabrikálni. Ha van még valaki, aki kételkedik ebben, az elmulasztott ellátogatni a Nagyvárad kilencszáz éves múltja apropóján szervezett kétnapos történelemtudományi szimpóziumra. (Pap István kommentárja)

ásatás a váradhegyfoki kolostor helyén

Öt éve, 2008-ban hitelesítették azt a régészeti ásatást, mely révén kimondatott: megtalálták a váradhegyfoki premontrei apátság kolostorának maradványait, és feltételezhető, hogy alatta az egyik Árpád-házi király, II. István sírja található. A terület magántulajdonban van, a premontrei rendnek pedig nem áll módjában kifizetni a felsrófolt vételárat.

„Az aranyvonatjárás nem parádé, és a nagyváradi Szent László-napok nem külső ünnepségek, hanem hatalmas figyelmeztetők arra, hogy a közel ezer esztendős magyar kereszténységnek örökös küzdelmet kell folytatnia létéért.” (Képes Vasárnap, 1942. május 5.)

Izgalmas, szellemi értelemben pedig nagyon gazdagon rétegzett könyvet írt Raffay Ernő történész Szabadkőműves béklyóban címmel Ady Endre és a hazai szabadkőművesség kapcsolatáról. A szerzővel Sinkovics Ferenc beszélgetett.

Az 1848–49-es szabadságharc után bebörtönzött vagy meghurcolt papok számát legalább háromszázra lehet tenni, a megtorlás nem tett kivételt a püspökökkel sem. Öt főpap került börtönbe, közülük a legszomorúbb sors Bémer Lászlóra, a nagyváradi püspökre várt.

Ünnepélyes külsőségek között avatják fel ma Mária román királynő új szobrát Nagyváradon. A trianoni országvesztésben kulcsszerepet játszó nő szoboralakját a nyakánál fogva emelték a talapzatra néhány nappal ezelőtt a Bémer téren.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!