Cikkek a lengyelország aktában
FOTÓK – Magyar és lengyel katonák találkozása az Uzsoki-hágón 1939 márciusában, miután ismét létrejött a határkapcsolat a két nemzet között
Az északnyugat-lengyelországi Szczecinben felavatták péntek délután azt az emléktáblát, amely az 1956-os magyar forradalom iránt a városban megnyilvánult szolidaritásról emlékezik meg.
Közel négyszáz oldalas kétnyelvű album jelent meg a lengyel Rytm kiadó gondozásában. A hiánypótló kiadvány a második világháború idején hazánkban menedékre lelő közel 120 ezer lengyel menekültről, és az őket befogadó, segítő magyar emberekről emlékezik meg.
Nem csak Varsó emelt emlékművet az immár két, Katyńhoz köthető tragédia emlékére. 2010. augusztus 1-jén – a Varsói felkelés 66. évfordulóján – avatták fel Tatabányán a Katyńi Mártírok emlékoszlopát, Cs. Kiss Ernő fafaragóművész alkotását.
Július 24-én Árpád-házi Szent Kingát, Lengyelország egyik védőszentjét ünnepli a Katolikus Egyház. Kinga (Kunigunda) Esztergomban született 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként.
A katyńi tragédia 70. és a lengyel pápa halálának ötödik évfordulóján a szmolenszki erdőkben bekövetkezett, semmihez sem hasonlítható légi katasztrófa, amely szó szerint megtizedelte a mai lengyel nemzeti elit tagjait, számunkra, magyarok számára is különösen fájdalmas mozzanatokkal rendelkezik. Molnár Imre történész cikke.
Komoly politikai vihart kavart a lengyel parlament a hét folyamán, ugyanis közfelkiáltással elfogadott nyilatkozatban ítélte el a 70 éve Lengyelország ellen intézett szovjet támadást, egyszersmind a katyńi mészárlást.
