Százhetven éve, 1842. április 11-én halt meg Kőrösi Csoma Sándor keletkutató, a tibetológia megalapozója, a magyar őshaza elszánt keresője. „Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép után indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg” – mondta róla egy angol életrajzírója.
Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai János kéziratos hagyatékát állítja ki Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A kiállítás november 20-ig lesz megtekinthető az MTA könyvtárában.
A világ szellemi örökségének részévé nyilvánították a Magyar Tudományos Akadémia Kőrösi Csoma Sándor-archívumát. Ezzel a lépéssel Magyarországnak már összesen négy helyet sikerült megszereznie az immár 193 tagúra gyarapodott UNESCO-világemlékezet listán.