Történelemportál

Cikkek a kommunizmus aktában

A Tanácsköztársaság egyik legsötétebb fejezetét kétségkívül Szolnokon írta a Lenin-fiúkat vezető Szamuely Tibor népbiztos. 1919. május első napjaiban a vörösök visszafoglalták a Tisza-parti várost, és több tucat polgárt végeztek ki bestiális kegyetlenséggel.

Visszaállították a Lánchídon a Tanácsköztársaság idején meggyilkolt idősebb és ifjabb Hollán Sándor emléktábláját, amelyet először 1946-ban, majd 2009-ben is megsemmisítettek.

Hankiss Ágnes talált rá az országos levéltárban Heller Ágnes filozófus MSZMP KB-nak írott levelére. Az 1959-es keltezésű Heller-levél üdvözli az „ellenforradalom” leverését, illetve „kommunista kötelességként” előadott bocsánatkérést tartalmaz.

Néhány hete nagy közfigyelmet keltő, neves történészek által készített hosszú lista került ki az internetre a Kádár-korszaki BM III/II-es ügyosztályának szigorúan titkos tisztjeiről. Egy megyei hírportál megszólaltatta az egyik érintettet is.

A forradalom és szabadságharc lényegében valamennyi célkitűzése – a sajtószabadságtól kezdve az idegen katonák hazaküldésén át a nemzeti függetlenségig – olyan volt a szovjet szuronyokra támaszkodó diktatúra számára, mint ördögnek a tömjénfüst.

Egy 26 éves fiatalember 1983-ban megpróbálta agyonlőni a diktátort. Terve nem sikerült, 16 évet ült börtönben – vagyis a Conducator bukása után sem engedték szabadon.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!