Cikkek a katolikus aktában
A Szatmári Egyházmegye 1942-ben felszentelt megyéspüspökének életét szociális érzékenysége, az elnyomottak és az üldözöttek védelme kísérte végig.
A kutatók az 1009 körül, Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva, véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre. Az egykori impozáns, még a keleti keresztény rítusban felhúzott épület akár Erdély legrégebbi keresztény templomának minősülhet.
Újabb ásatásokba kezdtek a székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolna belsejében és környékén, hogy eloszlassák az építmény kapcsán felmerülő kételyeket.
A kommunizmus idején elhallgatott és „klerikális reakciósnak” bélyegzett, a magyar keresztény-katolikus sajtót szinte egy személyben kialakító és összefogó jezsuita szerzetes, Bangha Béla korszakos jelentőségének felismerése mindmáig sajnálatosan várat magára. Pedig nem véletlenül nevezték őt a saját korában „Magyarország sajtóapostolának”, és Szekfű Gyula is elismeréssel állapította meg róla, „a Trianon utáni keresztény Budapest gondolkodásának legenergikusabb kialakítója volt”.
Kis-Rigó László megyés püspök és Kun Miklós történész kezdeményezésére Márton Áron, Erdély nagy hírű püspöke halálának harminc éves évfordulójára konferenciát rendeztek Zuglóban.
Boldoggá avatták a kommunisták börtönében mártírhalált Bogdánffy Szilárd egykori nagyváradi püspököt a partiumi város székesegyházában tartott ünnepi mise keretében.
Márton Áronról emlékeztek meg halálának 30-ik évfordulója alkalmából október 16-án a Csíkszentdomokoson, ahol múzeum is nyílt a püspök emlékére.
Bogdánffy Szilárd mártír váradi püspök boldoggá avatására készül a nagyváradi magyarság. Az eseményt október 30-án tartják meg a római katolikus székesegyházban.
Meszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt ünnepi szentmise keretében avatják boldoggá október 31-én 10.30-kor az esztergomi bazilikában. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi püspök az első, akit a katolikus egyház a boldogok sorába emel.
