Cikkek a hódmezővásárhely aktában
Korabeli fényképek, újságcikkek és dokumentumok, a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés eszközei, valamint egykori könyvtárának néhány kiemelkedő jelentőségű, dedikált kötete lesz látható az Emlékpont legújabb, idősebb Gregus Mátéról (1861–1938) szóló kiállításán.
Birtokba veszik a hódmezővásárhelyi Emlékpontot a diákok a Nemzeti Emlékezet Hetén: korabeli filmrészletek, fényképek, valamint eredeti ötvenhatos tárgyak segítségével ismerhetik meg az iskolások a 20. századi magyar történelem kimagasló eseményét.
A hódmezővásárhelyi Emlékpontban hétfőn nyíló kiállításon többek közt arra is fény derül, miért fizetett II. András király évjáradékot egy szentföldi vár fenntartására, ahol 800 évvel később magyar régészek nemzetközi visszhangot kiváltó feltárást végeznek.
A hódmezővásárhelyi Emlékpontban Recsk – kényszermunkatáborok 1950-53 című kiállítás nyílik február 4-én. A tárlat kurátora Bank Barbara, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze.
Száztíz népbírósági per digitalizált iratanyaga került a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum elektronikus gyűjteményébe; a közgyűjtemény kutatószobájában nyílik lehetőség megismerni a több ezer oldalnyi, 1945 és 1950 között keletkezett dokumentumköteget – mondta el a kutatás vezetője, Vincze Gábor történész.
A „történelem szemétdombjára” hullnak a vörös csillagok és a kommunista múlt más letűnt ereklyéi az Emlékpont Múzeum új időszaki kiállításán. Egyedi installációval és fotósorozattal idézik fel a hódmezővásárhelyi közintézmény munkatársai a rendszerváltás egyik legemlékezetesebb helyi eseményét a néhány nap múlva nyíló tárlaton.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján adja át Héjja Antal fafaragó a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak a Fehér Gárda vezetőjét, Kovács Istvánt megmintázó domborművét. A február 25-én, csütörtökön 17 órától az Emlékpontban megrendezésre kerülő emlékezésen Rostás János egykori fehérgárdista is részt vesz.
A Hódmezővásárhely melletti Kishomokon avar temetőrészletet tártak fel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szegedi irodájának munkatársai. A temetőt a feltárást vezető Bácsmegi Gábor régész szerint a késő avar időszakban használták, és érdekességei közé tartoznak a lovassírok, illetve a hármas- és kettőstemetkezés – írta a KÖSZ sajtóközleménye.
Alapos etnikai felmérés és diplomáciai felkészülés előzte meg az 1938. november 2-án aláírt I. bécsi döntést. A Trianon Társaság megemlékezésén dr. Gulyás László történész rámutatott: a történelem egyik legigazságosabb döntése nyomán került vissza a Trianonban elcsatolt területekből több mint 12 ezer négyzetkilométer, és 869 ezer lakos, amelynek közel 90 százaléka magyar nemzetiségű volt.
Kultikus céllal eltemetett állatok csontjaira bukkantak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei egy késő-rézkori település feltárásakor.
