Történelemportál

Cikkek az erdély aktában

A második világháború utáni Erdély magyar vonatkozású történéseinek szakavatott kutatója, Vincze Gábor a kilencvenes évek elején fehér hollóként fogott hozzá a jelenkor eme kevésbé ismert korszakának feltárásához. Sokan erdélyinek hiszik, holott született magyarországiként „csak” Erdély megszállottja.

A fejedelmi széken mindössze hét hónapot töltött főpap politikai ballépések sorozatának lett áldozata a Csíkszentdomokos melletti Pásztorbükkön, ahol 1599. október 31-én a Mihály vajda által fellázított falubeliek Ördög Balázs vezetésével meggyilkolták. Báthory András szerepe ma is vitatott, alakja azonban szentként vonult be a székely nép mondáiba.

Majláth Gusztáv Károly gróf

A románok meg sem várták a trianoni diktátum kihirdetését, már 1919-től próbálták megfélemlíteni sorozatos egyházellenes fellépéseikkel a magyarokat. Az események miatt Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspökre is óriási nyomás nehezedett, de példát tudott mutatni helytállásból utódainak is.

Bánffy Miklós nemcsak politikusként jeleskedett: otthonosan mozgott a színház világában, drámát írt, rendezett, díszleteket és jelmezeket tervezett, kitűnően értett a zenéhez és más képzőművészetekhez. Íróként pedig maradandót alkotott Erdélyi történet című trilógiájával.

Február 21-én, csütörtökön Kolozsváron, másnap pedig Szovátán dedikálja Erdély Anno 1895–1944 című friss kötetét Balázs D. Attila. A keménykötéses album klasszikus magyar képeslapokon keresztül mutatja be Erdélyország történetének érdekes, ám gyakorta ismeretlen epizódjait.

Rendhagyó szemszögből, régi képeslapokra felfűzve mutatja be Erdély történetét ez a nem mindennapi album. A ritka képek mellett számos olyan érdekes, ám elhallgatott, s alábecsült történelmi epizód is felvillan a kötetben, amely a térséget jól ismerőknek is újdonságot jelenthet.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!