Cikkek az erdély aktában
Kovács András művészettörténész arra figyelmeztet, a műemlék nem várja meg, hogy kilábaljunk éppen soros válságunkból, az állomány elképesztő ütemben fogy.
A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 69. évfordulójára emlékezve az EMKE Maros megyei szervezete, együttműködve a Turul Kutatócsoporttal és a Backamadarasi Református Egyházközséggel, január 21–22-én megemlékezéseket és emléktúrát szervez.
A gyulafehérvári határozatot megszavazó delegációk annak utolsó részleteiről a Hungária szállodában állapodtak meg. Az egyesülés után Daciára változott a hotel neve. A 80-as évek elején lerombolták az épületet.
Hogyan reagáltak a romániai magyar aktivisták, akik a kommunista párt szolgálatában álltak? Mit jelentett számukra, miért volt csapdahelyzet esetükben a magyar forradalom?
A hadüzenet hivatalos átadása előtt, 1916 augusztusának végén keltek át a Kárpátok hágóin a magyar határra felvonult 1., 2. és 4. román hadsereg csapatai.
Rejtett lőrések, ajtó- és ablaknyílások, többszáz éves falfestések és mintázatok, belső kút – többek között ezek azok a felfedezések, amelyek a csíkszeredai Mikó-vár felújításán dolgozó szakembereket is meglepték.
Kolozsvár szociáldemokrata alpolgármestere visszatenné é a Funar által kihelyeztetett súlyos történelemhamisításra épülő soviniszta feliratot.
A kutatók az 1009 körül, Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva, véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre. Az egykori impozáns, még a keleti keresztény rítusban felhúzott épület akár Erdély legrégebbi keresztény templomának minősülhet.
Újabb ásatásokba kezdtek a székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolna belsejében és környékén, hogy eloszlassák az építmény kapcsán felmerülő kételyeket.
Diákok is jelentettek a román titkosrendőrségen Borbáth Károly erdélyi történészről, akinek az volt a bűne, hogy a hivatalos román történetírással szemben ragaszkodott a tényekhez. Könyv jelent meg a róla készült szekus dossziék alapján.
Címer és társadalom a közép- és kora újkorban címmel nemzetközi konferenciát tartanak Magyarország és Románia kutatói Budapesten. Ezzel párhuzamosan nyílik meg az Armales Transylvanorum című kiállítás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból ma a Budapesti Történeti Múzeumban.
Az unitárius egyház az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét, az erdélyi rendek – magyarok, székelyek és szászok – ekkor iktatták törvénybe a szabad vallásgyakorlatot.
