Cikkek a délvidék aktában
Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján, két jobbikos képviselő feljelentése nyomán az ügyészség büntetőeljárást indított a titóista partizánok által 1944–45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében.
A csendőrség szerepéről előadó Szakály Sándor egy sokak számára talán újszerű megállapítással kezdte előadását, miszerint a razzia során elkövetett önkényes kivégzések egyáltalán nem a Magyar Királyi Csendőrséghez kötődtek.
Hetven éve zajlott az úgynevezett délvidéki razzia. Ennek emlékét a mai napig is bélyegként viseli a magyar társadalom. Bank Barbara és Szakály Sándor történészeket kérdezte Sinkovics Ferenc arról, mi is történt valójában a Délvidéken 1942 januárjában.
A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt, ennek kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs – mondta Kövér László a délvidéki vérengzés áldozataira emlékezve a parlamentben.
![edy_6883[1]](http://tortenelemportal.hu/wp-content/uploads/2011/11/edy_68831-150x100.jpg "edy_6883[1]")
Édesapja kivégzésének történetét tárta az olvasók elé Horváth M. Orbán. Eltévedt hősök téves csatatéren című könyvét tegnap a szabadkai főkonzulátuson mutatták be, ahol a kötetet dr. Juhász György, Matuska Márton és Csorba Béla méltatta.
Az újvidéki bíróság rehabilitálta az egyéves korában háborús bűnössé nyilvánított Teleki Júlia délvidéki írónőt és családját, akiket az 1944-45-ös magyarellenes atrocitások idején üldöztek el az újvidéki Csúrogról.
Szeptember 21-én, szerdán este 19 órakor Szentendrén, a Polgármesteri Hivatal Dísztermében (Városház tér 3.) mutatják be Horváth M. Orbán a délvidéki magyarirtás egyik tragikus fejezetéről szóló könyvét.
Hetven éve tért vissza a Délvidék egy része az anyaországhoz, s az évforduló kapcsán a VMDK szegedi tagozata Vincze Gábor és Gulyás László történészek meghívásával emlékezett meg az eseményről a Millenniumi Kávéházban rendezett esten.
Miközben az 1942-es hideg napokért felelős magyar katonai vezetőket kivégezték, addig a sokkal brutálisabb 1944–45-ös szerb partizánakciók kitervelői és végrehajtói máig Szerbia hősei, kitüntetéseiket senki sem vonta vissza – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bank Barbara történész.
Ha van a 20. századnak szinte már valószerűtlenül ellentmondásos alakja, a lehető legszélsőségesebb megítélést kiváltó, halála után évtizedekkel is kitartóan áldott vagy átkozott figurája – az Tito marsall. Hatalomra jutásakor sokkal több ártatlan magyart gyilkoltatott meg, mint Kádár János – halálakor mégis valószínűleg lényegesen népszerűbb volt a délvidéki magyarság körében, mint Kádár az anyaországban.
A legújabb kutatások szerint az eddig Nagy Lajos király korából származónak hitt aracsi templom jóval régebbi, még Szent István életében, az 1020-as, 1030-as években épülhetett, s csak a gyulafehérvári állítható melléje. Most is szinte olyan, mint akkoriban: teljesség a semmiben.
A Nagy Magyarország Könyvek 4. kötete, a Visszatér a Délvidék 1941 tíz tanulmányon keresztül mutatja be a délszláv–magyar viszonyt és a visszacsatolást.
