Száz évvel ezelőtt néhány napilap és folyóirat rendszeresen foglalkozott két jelenséggel: az egyik a Bukovinából Magyarországra történő székely bevándorlás, a másik a Székelyföldről Romániába folyó kivándorlás volt. Az államnemzetben gondolkodó, 1867 után hatalmon lévő budapesti liberális politikai osztály politikusait nem érdekelte a kivándorolt magyarság sorsa, nem foglalkoztatta őket, hogy mit lehetne tenni asszimilációjuk ellen. A Székely Kongresszus 1902-es figyelmeztetése is pusztába kiáltott szó maradt.