Történelemportál

Cikkek a budapest aktában

Április 4. hosszú ideig volt nemzeti ünnep: erre a napra datálta a szovjet hadvezetés Magyarország teljes meghódítását. A gellérthegyi Felszabadulási emlékművet (mai nevén: Szabadság-szobor) 1947. április 4-én avatták fel.

Átolvasva Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor könyvét, általánosságban azt állapíthatjuk meg, hogy a túlságosan tágra definiált időszak és a szöveg kis terjedelme miatt csak távirati stílusban sikerült írni a legtöbb témáról, ezzel nagyon sok értékes információt kihagyva, továbbá a leírtak is sok esetben hagynak kívánnivalót maguk után.

Hétszáz milliós keretből gazdálkodhatnak a szakemberek: teljes felújításra persze nem futja, de egy év múlva már látogatható lehet a csonka épület – írja a műemlékem.hu magazin.

1951. szeptember 23-án robbantotta fel a kommunista hatalom az 1931-ben Serédi Jusztinián által felszentelt Magyarok Nagyasszonya templomot.

Az 1944–45-ös délvidéki népirtásról tartanak eszmecserét a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány szervezésében csütörtökön 18 órakor a Barabás-villában.

Tavaly a nyugati homlokzat újult meg. A szintén rossz állapotú hossz-homlokzatok és a szentély külső felújítására már készülnek a tervek – írja a műemlékem.hu magazin.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!