Történelemportál

Cikkek az ávh aktában

A koncepciós pereket megelőző brutális vallatási módszerekről, az ÁVH kegyetlenségéről mesélt a Franciaországban élő Sujánszky Jenő, aki csak a véletlennek köszönhetően kerülte el a halálbüntetést. A Mezartin-csoport egykori vezetője politikai fogolyból lett Corvin közi harcos.

Különleges esemény emeli a magyarországi jelenlétük századik évfordulójáról emlékező szalézi rendtartomány ünnepségsorozatát: várhatóan még idén boldoggá avathatják a sztálinista egyházüldözésnek áldozatul esett szalézi laikus testvért, Sándor Istvánt.

A világháború után „vörössé” vált országokban immár legálisan tevékenykedő kommunista pártok Moszkva támogatásával megkezdték a véres társadalom-átalakítást, a diktatúra kiépítését. Ebben főszerep jutott az erőszakszervezeteknek, a politikai rendőrségeknek. (Fazakas László írása Müller Rolf könyvéről)

Kevés olyan történet van, amely jobban tudná jellemezni az 1950-es évek elején a börtönökben uralkodó állapotokat, mint a „káposztacsata” néven elhíresült gyűjtőfogházbeli eset. A rendszer ritkán bizonyította drasztikusabban gyűlöletét és elszántságát a foglyokkal szemben, mint az 1952. július 16-i tömegverés alkalmával.

Beszélgetés Krasznay Bélával, a Recski Szövetség elnökével és Re­géczy-Nagy Lászlóval, a TIB elnökével a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt.

Kivételes vallomás egy hihetetlen, már-már képtelen történetről. A Magyar Televízió Átjáró című műsorában kedden megszólalt az „állati tetemek megsemmisítésére szolgáló” berendezés egyik tervezője, a Svájcban élő Horváth J. Zoltán villamosmérnök.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!