Történelemportál

Megtalálták az abonyi bélpoklost

Rovatok: Háttér, Régészet

Az eddig ismert legkorábbi leprás, régi magyar nevén a bélpoklos megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain.

Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
A Pest megyei Abony közelében az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai a késő rézkor kezdetén, Kr. e. 3700-3600 körül ott élő közösség települését tárták fel 2004 és 2008 között.

Fábián Szilvia régész, főosztályvezető és Hajdu Tamás antropológus vizsgálja a maradványokat

Fábián Szilvia régész, főosztályvezető és Hajdu Tamás antropológus vizsgálja a maradványokat

Az előkerült emberi maradványokat egy antropológusokból és régészekből álló kutatócsoport elemezte az MTA BTK Régészeti Intézete, az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak együttműködésében. Az archeogenetikai vizsgálatokat az University College London kutatója, Helen D. Donoghue végezte el.

lepr2

Az antropológiai és paleopatológiai kutatást irányító Köhler Kitti és Hajdu Tamás vizsgálatai alapján a késő rézkori közösség egyik tagján a lepra jellegzetes csonttani tüneteit figyelhetők meg.

A lepra legkorábbi nyomai egy koponyán (MTI Fotók: Mohai Balázs)

A lepra legkorábbi nyomai egy koponyán (MTI Fotók: Mohai Balázs)

Jelenlegi tudásunk alapján ez lehet a világ legkorábbi kimutatott leprás megbetegedése, mely mintegy ezer évvel korábbi az eddigi legidősebb, Anatóliában fellelt feltételezett esetnél, és hozzávetőleg 1500 évvel korábbi a legidősebb, archeogenetikai eredményekkel is alátámasztott indiai esetnél – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében. Az elemzések eredményeit bemutató tanulmány a PLoS ONE című folyóiratban jelent meg.

A lepra a középkor rettegett betegsége volt, akin a kór tünetei mutatkoztak, azokat szó szerint száműzték, kiközösítették. Valószínű, hogy ezt a betegséget kapta el Nagy Lajos (1326-1382) király is. Uralkodásának második felében ismeretlen betegség – orvostörténészek szerint lepra – hatalmasodott el rajta.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak 2013-ban sikerült rekonstruálnia a lepra középkori kórokozójának genetikai állományát. Kutatásukból arra is fény derült, miért csökkent drasztikusan a megbetegedések száma a középkor vége felé.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!