Történelemportál

A kommunista párt öklei

Rovatok: Kiadvány

Hosszadalmas kutatómunkát követően született meg Bálint László új könyve, amely hétfőn jelenik meg A kommunista párt öklei címmel. Magyarországon eddig még nem készült ilyen jellegű és terjedelmű összeállítás az államvédelmi, illetve állambiztonsági szolgálat hivatásos állományáról.

Talán közismert a rákosista idők e jelmondata: „az Államvédelmi Hatóság a Párt ökle”. Később, amikor már nem ÁVH volt a szervezet elnevezése, némileg változott az állomány, változtak a módszerek is. A Párt ökölcsapásai alattomosabbak, kiszámíthatatlanabbak lettek. A rendszerváltozást követően megfogalmazódott az igény az állambiztonsági múlt megismerésére, az államvédelmi múltról viszont sokkal ritkábban és sokkal kisebb hangerővel esett szó, pedig az volt a sötétebb, a gyalázatosabb és a több áldozatot követelő. A kettő szétválaszthatatlan, hiszen a fő cél ugyanaz maradt, a folytonosság a személyi állományt tekintve is tetten érhető.

Utóbbi, tehát az operatív tiszti állomány megismertetésére tesz kísérletet Bálint László levéltári dokumentumok rendszerezésével és a közvélemény elé tárásával – mint írja, nem a bűnbakkeresés, hanem a tisztánlátás és a szakszerűség igényével. A szerző hangsúlyozza, hogy a kötetben szereplő minden egyes tiszt tevékenységét külön-külön kell értékelni és megítélni. Ám arra is felhívja a figyelmet: az államvédelmi, illetve állambiztonsági szolgálat hivatásos állománya a felelősséget tekintve mindenképp megelőzi a hálózati személyeket (a sajtóban általában „ügynököknek” nevezik őket), akiket a leggyakrabban emlegetnek manapság.

A kommunista párt öklei

A kommunista párt öklei

A Szegedre és Csongrád megyére szorítkozó adatgyűjtés hosszadalmas kutatómunkát igényelt. Egyrészt nem áll rendelkezésre kiindulópontként szolgáló lista (vagy listák), másrészt – leginkább az 1956 és 1989 előtti éveket érintő – iratanyagbeli hiányosságok is nehezítették a szerző dolgát. Magyarországon eddig még nem készült ilyen jellegű és terjedelmű összeállítás, a 304 oldalas könyvben csaknem négyszáz szócikk foglalkozik az operatív tisztek tevékenységével, pályájával, a szerző minden esetben forrásokat is feltüntetett. A tiszti névjegyzéket történeti áttekintés és a könyvben említett célszemélyek, ügyek felsorolása egészíti ki.

Bálint László új könyvét, A kommunista párt ökleit a Kárpátia Stúdió adta ki. A Vármegyeháznál máris megrendelheti 22% kedvezménnyel!

Bálint Lászlót nemrég az ügynökügyekről kérdeztük, az interjút elolvashatja a Történelemportál magazin 2014/1. számában, amely még kapható az újságárusoknál is.

Ízelítőül álljon itt néhány példa az összesítésből azok közül, akiknek államvédelmi/állambiztonsági tevékenységüket követően ismertté vált a neve:

Esztergályos Ferenc, a szegedi ÁVO és ÁVH kínzásokban is részt vett beosztottja később washingtoni nagykövet, majd külügyminiszter-helyettes lett.

Janikovszky Béla, a szegedi ÁVO vezetője a koncepciós ügyek nagymestere volt, később fontos szerepet kapott pl. a Rajk- és a Kádár-ügyben is.

Kelemen Miklós, a szegedi ÁVH helyettes, majd megbízott vezetője később több mint húsz éven át Csongrád megyei rendőrfőkapitány volt.

Komlós János, a szegedi ÁVO, majd ÁVH vezetőjének helyettese, később az ÁVH Baranya megyei osztályának a vezetője a Mikroszkóp színpad alapító igazgatójaként vált híressé.

M. Szabó István a forradalom idején államvédelmi vezető volt Szegeden, később Szolnok megyei rendőrfőkapitány.

Salgó László állambiztonsági értékelő tisztként szolgált Szegeden, majd makói rendőrkapitány, Csongrád megyei rendőrfőkapitány, Tolna megyei rendőrfőkapitány, 2002-től pedig országos rendőrfőkapitány volt.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!