A Nagy Magyarország történelmi magazin hamarosan jelentkező nyári száma a horvátok történetével és a nyolc évszázados horvát–magyar együttéléssel foglalkozik. Az alábbiakban csokorba szedett néhány esemény bepillantást enged a horvát történelem utóbbi 1100 évébe.
| 925 | A Trpimirović-házból származó Tomiszláv a Horvát Királyság első uralkodója. |
| 1076 | Megkoronázzák Dmitar Zvonimir horvát királyt. Az utolsó valódi hatalommal bíró horvát uralkodó székhelye Knin városa, felesége Ilona, I. Béla magyar király lánya, Szent László húga. |
| 1091 | Alig kétéves uralkodás után meghal a Zvonimirt követő II. István, s vele kihalnak a Trpimiridák. I. László magyar király magának követeli a horvát koronát, a következő években háborúskodás zajlik a két ország közt. |
| 1102 | Könyves Kálmán horvát királlyá koronáztatja magát. A magyar–horvát perszonálunió 1918-ig tart. Horvátország nagymértékű önállóságot élvez, a király által kinevezett bán kormányozza a magyartól eltérő szokásjog alapján. |
| 1312 | Meghal Subics Pál horvát bán (székhelye Bribir), aki a magyarországi feudális anarchia idején meglehetősen nagyfokú önállóságra tett szert, a „kiskirályok” közé tartozott. A következő években Károly Róbert Horvátországban is megszilárdítja uralmát. |
| 1358 | A Velencei Köztársasággal kötött zárai béke következtében újra magyar fennhatóság alá kerül Dalmácia, amely többször is gazdát cserélt az elmúlt évszázadokban. Az 1808-ig fennálló Raguza városállam (Dubrovnik) a Magyar Királyság vazallusa lesz, adófizetés mellett szinte teljes önállóságot élvez. Nagy Lajos uralkodásának idejét (1342–1382) többen a középkori Horvát Királyság aranykorának tekintik. |
| 1420 | Dalmácia 377 évre velencei fennhatóság alá kerül. |
| 1493 | A korbávmezei csatában a törökök megsemmisítik a horvát bán seregét. Elesik a horvát nemesség színe-java és 10-13 ezer horvát („horvát Rigómező”). A keleti horvát területek ezután fokozatosan török uralom alá kerülnek. |
| 1513 | A Beriszló Péter bán nevéhez fűződő „kis háború” kezdete. A dubicai győztes csatát követően Beriszló 1520-as haláláig több, törökök felett aratott horvát győzelem. |
| 1527 | A mohácsi csatavesztés és II. Lajos halála után a Cetin várában összeült szábor Habsburg Ferdinándot választja királlyá, akit korábban a magyar főurak egy része is királlyá választott. |
| 1542 | Zrínyi Miklós, a későbbi szigetvári hős kinevezése horvát bánná. |
| 1592 | Elesik Bihács, a legnyugatabbi erőd, amit a törökök valaha meghódítottak. |
| 1647 | A törökök elleni légrádi győzelme után az uralkodó Horvátország bánjává és főkapitányává nevezi ki Zrínyi Miklóst, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánját. |
| 1809 | Napóleon megszervezi Illíria provinciát, amely Dalmáciát és Horvátország egy részét is magában foglalja. |
| 1815 | Velence bukása és a napóleoni háborúk után Dalmácia és Isztria is a Habsburg-birodalom részévé válik. A mai Horvátország jelentős területét foglalja el továbbra is az önálló közigazgatási egységet képező katonai határőrvidék. |
| 1848 | Márciusban Josip Jelačić vezérőrnagyot horvát bánná választja a szábor. Szeptemberben a bán seregével Pest-Buda ellen vonul, de Pákozdnál vereséget szenved a magyar honvédségtől. Októberben Jelačić a bécsi forradalom leverésében segédkezik. |
| 1868 | A magyar–horvát kiegyezés biztosítja Horvát-Szlavónország autonómiáját a Magyar Királyságon belül, a horvátot politikai nemzetként ismeri el. Fiume Magyarország részévé válik. |
| 1918 | Horvát-Szlavónország elszakad a Magyar Királyságtól, s a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság tagállamává válik. |
| 1929 | A Horvát Parasztpárt prominens tagjainak meggyilkolása után elfajulnak a horvát–szerb ellentétek. Sándor király bevezeti a diktatúrát, átstrukturálja, kilenc bánságra osztja a belviszállyal küszködő országot, amelynek neve ekkortól Jugoszláv Királyság. |
| 1941 | Németország megtámadja szövetségeseivel Jugoszláviát, amely két héten belül kapitulál és felbomlik. Létrejön a Független Horvát Állam (NDH, területe 115 133 km2), amelynek vezére az usztasa mozgalom vezetője, Ante Pavelić. Az usztasák üldözik és internálják a szerbeket, több tízezerre tehető a halottak száma. |
| 1945 | Az NDH csapatai májusban, egy héttel a német kapituláció után teszik le a fegyvert az ausztriai Bleiburgban. A Josip Broz Tito vezette partizánok fegyvertelen horvátok tízezreit mészárolják le néhány nap leforgása alatt. Az újra létrehozott Jugoszláviában már novemberben bevezetik az egypártrendszert. |
| 1971 | Szinte a teljes horvát társadalom felsorakozott a reformkommunisták által vezetett „horvát tavasz” nevezetű mozgalom mögött, amelynek bebörtönzésekkel, tömeges elbocsátásokkal vet véget Tito és a központi, szerb vezetésű kommunista párt. |
| 1990 | A Horvát Szocialista Szövetségi Köztársaságban többpárti választásokat tartanak, a Franjo Tuđman vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) fölényes győzelmet arat. |
| 1991 | A nemzetközi közösség nem ismeri el Horvátország és Szlovénia függetlenségét, teret engedve a szerb katonai agressziónak, amely így belügy marad. Véres etnikai tisztogatások kezdődnek. A szerb érdekeket szolgáló Jugoszláv Néphadsereg földig rombolja Vukovárt. A horvátországi szerbek kikiáltják a független Krajinai Szerb Köztársaságot. |
| 1992 | Az év elején megtörténik Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerése. Áprilisban megszűnik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Folytatódó harcok a horvátországi és boszniai szerbekkel. |
| 1995 | Augusztusban kezdetét veszi a Vihar (Oluja) hadművelet: átfogó horvát támadás indul Krajina ellen a horvát területek felszabadítására. A Szerb Krajinai Köztársaság hadereje három nap után feladja a küzdelmet, a krajinai vezetés az evakuálás mellett dönt: 200 ezer ember válik földönfutóvá. A hágai bíróság többek közt ezért tette felelőssé Ante Gotovina tábornokot, akit 2012. november 16-án végül felmentettek az emberiesség elleni bűntettek elkövetésének vádja alól. |
Nagy Magyarország 2013. nyári szám
A horvátok története (Július 12-től az újságárusoknál!)