Történelemportál

A horvát történelem 1100 éve

A Nagy Magyarország történelmi magazin hamarosan jelentkező nyári száma a horvátok történetével és a nyolc évszázados horvát–magyar együttéléssel foglalkozik. Az alábbiakban csokorba szedett néhány esemény bepillantást enged a horvát történelem utóbbi 1100 évébe.

A horvátok története – Nagy Magyarország 2013/2

925 A Trpimirović-házból származó Tomiszláv a Horvát Királyság első uralkodója.
1076 Megkoronázzák Dmitar Zvonimir horvát királyt. Az utolsó valódi hatalommal bíró horvát uralkodó székhelye Knin városa, felesége Ilona, I. Béla magyar király lánya, Szent László húga.
1091 Alig kétéves uralkodás után meghal a Zvonimirt követő II. István, s vele kihalnak a Trpimiridák. I. László magyar király magának követeli a horvát koronát, a következő években háborúskodás zajlik a két ország közt.
1102 Könyves Kálmán horvát királlyá koronáztatja magát. A magyar–horvát perszonálunió 1918-ig tart. Horvátország nagymértékű önállóságot élvez, a király által kinevezett bán kormányozza a magyartól eltérő szokásjog alapján.
1312 Meghal Subics Pál horvát bán (székhelye Bribir), aki a magyarországi feudális anarchia idején meglehetősen nagyfokú önállóságra tett szert, a „kiskirályok” közé tartozott. A következő években Károly Róbert Horvátországban is megszilárdítja uralmát.
1358 A Velencei Köztársasággal kötött zárai béke következtében újra magyar fennhatóság alá kerül Dalmácia, amely többször is gazdát cserélt az elmúlt évszázadokban. Az 1808-ig fennálló Raguza városállam (Dubrovnik) a Magyar Királyság vazallusa lesz, adófizetés mellett szinte teljes önállóságot élvez. Nagy Lajos uralkodásának idejét (1342–1382) többen a középkori Horvát Királyság aranykorának tekintik.
1420 Dalmácia 377 évre velencei fennhatóság alá kerül.
1493 A korbávmezei csatában a törökök megsemmisítik a horvát bán seregét. Elesik a horvát nemesség színe-java és 10-13 ezer horvát („horvát Rigómező”). A keleti horvát területek ezután fokozatosan török uralom alá kerülnek.
1513 A Beriszló Péter bán nevéhez fűződő „kis háború” kezdete. A dubicai győztes csatát követően Beriszló 1520-as haláláig több, törökök felett aratott horvát győzelem.
1527 A mohácsi csatavesztés és II. Lajos halála után a Cetin várában összeült szábor Habsburg Ferdinándot választja királlyá, akit korábban a magyar főurak egy része is királlyá választott.
1542 Zrínyi Miklós, a későbbi szigetvári hős kinevezése horvát bánná.
1592 Elesik Bihács, a legnyugatabbi erőd, amit a törökök valaha meghódítottak.
1647 A törökök elleni légrádi győzelme után az uralkodó Horvátország bánjává és főkapitányává nevezi ki Zrínyi Miklóst, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánját.

1809 Napóleon megszervezi Illíria provinciát, amely Dalmáciát és Horvátország egy részét is magában foglalja.
1815 Velence bukása és a napóleoni háborúk után Dalmácia és Isztria is a Habsburg-birodalom részévé válik. A mai Horvátország jelentős területét foglalja el továbbra is az önálló közigazgatási egységet képező katonai határőrvidék.
1848 Márciusban Josip Jelačić vezérőrnagyot horvát bánná választja a szábor. Szeptemberben a bán seregével Pest-Buda ellen vonul, de Pákozdnál vereséget szenved a magyar honvédségtől. Októberben Jelačić a bécsi forradalom leverésében segédkezik.
1868 A magyar–horvát kiegyezés biztosítja Horvát-Szlavónország autonómiáját a Magyar Királyságon belül, a horvátot politikai nemzetként ismeri el. Fiume Magyarország részévé válik.
1918 Horvát-Szlavónország elszakad a Magyar Királyságtól, s a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság tagállamává válik.
1929 A Horvát Parasztpárt prominens tagjainak meggyilkolása után elfajulnak a horvát–szerb ellentétek. Sándor király bevezeti a diktatúrát, átstrukturálja, kilenc bánságra osztja a belviszállyal küszködő országot, amelynek neve ekkortól Jugoszláv Királyság.
1941 Németország megtámadja szövetségeseivel Jugoszláviát, amely két héten belül kapitulál és felbomlik. Létrejön a Független Horvát Állam (NDH, területe 115 133 km2), amelynek vezére az usztasa mozgalom vezetője, Ante Pavelić. Az usztasák üldözik és internálják a szerbeket, több tízezerre tehető a halottak száma.
1945 Az NDH csapatai májusban, egy héttel a német kapituláció után teszik le a fegyvert az ausztriai Bleiburgban. A Josip Broz Tito vezette partizánok fegyvertelen horvátok tízezreit mészárolják le néhány nap leforgása alatt. Az újra létrehozott Jugoszláviában már novemberben bevezetik az egypártrendszert.
1971 Szinte a teljes horvát társadalom felsorakozott a reformkommunisták által vezetett „horvát tavasz” nevezetű mozgalom mögött, amelynek bebörtönzésekkel, tömeges elbocsátásokkal vet véget Tito és a központi, szerb vezetésű kommunista párt.
1990 A Horvát Szocialista Szövetségi Köztársaságban többpárti választásokat tartanak, a Franjo Tuđman vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) fölényes győzelmet arat.
1991 A nemzetközi közösség nem ismeri el Horvátország és Szlovénia függetlenségét, teret engedve a szerb katonai agressziónak, amely így belügy marad. Véres etnikai tisztogatások kezdődnek. A szerb érdekeket szolgáló Jugoszláv Néphadsereg földig rombolja Vukovárt. A horvátországi szerbek kikiáltják a független Krajinai Szerb Köztársaságot.
1992 Az év elején megtörténik Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerése. Áprilisban megszűnik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Folytatódó harcok a horvátországi és boszniai szerbekkel.
1995 Augusztusban kezdetét veszi a Vihar (Oluja) hadművelet: átfogó horvát támadás indul Krajina ellen a horvát területek felszabadítására. A Szerb Krajinai Köztársaság hadereje három nap után feladja a küzdelmet, a krajinai vezetés az evakuálás mellett dönt: 200 ezer ember válik földönfutóvá. A hágai bíróság többek közt ezért tette felelőssé Ante Gotovina tábornokot, akit 2012. november 16-án végül felmentettek az emberiesség elleni bűntettek elkövetésének vádja alól.
Ajánlott a Történelemportálról
Ismerje meg a horvát történelem, kultúra és tudomány kiválóságait!

Nagy Magyarország 2013. nyári szám
A horvátok története (Július 12-től az újságárusoknál!)

4 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!