Történelemportál

Egy honfoglalás kori magyar íj tudományos rekonstrukciója – Bíró Ádám és Bencsik Péter beszámolója

Bíró Ádám, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos munkatársa és Bencsik Péter íjkészítő egy honfoglalás kori magyar íj tudományos rekonstrukciójáról számoltak be az MTA kétnapos őstörténeti konferenciáján. Az alábbi rövid kivonatot előadásuk szövegéből szerkesztettük, a teljes szöveg elolvasható az MTA BTK honlapján.

A 2000-es évek második felére az íjászat, de különösen az ősi magyar íjászat iránt érdeklődők egyre népesebb tábora kívülről szemlélve is hangsúlyos társadalmi mozgalommá szerveződött, miközben egyre több és több háztartásban van jelen sport- vagy szabadidős eszközként a honfoglalás kori magyar íj kereskedelmi forgalomban kapható valamely változata. A kialakult tömegbázis értelemszerűen új piaci igényt és szükségletet teremtett, amit a lehetőséget felismerő különféle íjkészítők igyekeztek is kihasználni.

De vajon mit tudunk, mit is tudhatunk valójában a 9-10-11. századi magyar íjról? A régészettudomány adta válasz természetszerűleg jóval elkeserítőbb és szürkébb, mint mindaz, amit lelkes íjkészítők, íjászok, lovasíjászok országszerte tudni vélnek és gyakorta erős hittel hisznek. Vitathatatlan tény, hogy bizonyos tudományok művelői jóval lassabban reagálnak a társadalom által újonnan támasztott igényekre, mint a piac, különösen, ha korábban nem tapasztaltak számottevő érdeklődést saját témájuk iránt.

A magyar régészettudomány nem sietett tehát tisztázni a félreértéseket és tévedéseket – elsősorban azért, mert maga sem volt teljesen tisztában a témára vonatkozó saját forrásaival, alkalmazható módszereivel és értelmezési lehetőségeivel. Cs. Sebestyén Károly 1930-ban és 1932-ben megjelentetett tanulmányaiban az általános vélekedés szerint nem csupán úttörő munkát végzett, de mindent elmondott és felfedezett, amit a témában tudni lehet. A kor tudományos színvonalának megfelelő munka megállapításainak jelentős részét azonban a magyar régészet öntudatlanul is túlnőtte, köszönhetően az elmúlt 80 év alatt felgyülemlett jelentős mennyiségű, ám feldolgozatlanul maradt leletanyagnak. Be kell vallani: a honfoglalás kori régészet számos egyéb tárgytípus modern feldolgozásának elmaradásával is küzd.

Az egymás mellett nagy sebességgel elhúzó két tábor a párbeszéd hiánya miatt célszerűbbnek látta a másik kölcsönös negligálását vagy akár ignorálását, kitűnő táptalajt teremtve ezzel mindenféle képtelen, esetenként kifejezetten sértő, gyakran csak identitás képzése és fenntartása céljából hasznos, dacos tagadásban gyökerező elképzelések számára. A nemzeti büszkeséggel erősen telített téma iránti érdeklődés folyamatos növekedése az utóbbi években azonban már elérte azt a kritikus tömeget, amikor egyfajta belső tisztulás és minőségi kiforrás indul meg: egyre gyakrabban találkozni olyan íjászokkal és íjkészítőkkel, akik a régészeti leletanyag megismerésének alapvető fontosságát felismerve igyekeznek minél hitelesebb replikákat készíteni és használni.

Az előadásban bemutatott munka az íjkészítő tábor irányából érkezett felkérésnek köszönhetően öltött testet. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és Bencsik Péter – nem kereskedelmi célú tevékenységet folytató – íjkészítő közötti együttműködés célja olyan tudományos íjrekonstrukciók tervezése, megépítése és tesztelése, amelyek nemcsak a tudományos kutatást vihetik előrébb, de egyúttal az íjak iránti felfokozott társadalmi érdeklődést is helyesebb mederbe terelhetik.

Sem a cél, sem a módszer nem számít új keletűnek: úgynevezett honfoglalás kori íjrekonstrukciókat sok esetben készítettek és készítenek ma is. A legalább részben tudományos megalapozottságú rekonstrukciók közül talán a legfontosabb Fábián Gyula gazdag íjkészítő munkássága, aki tapasztalatait és az általa alkalmazott készítéstechnikai megoldásokat több ízben is publikálta, sőt a Magyar Televízió az egyik íja születéséről filmet is forgatott. Az íj merev részei szerkezetének megalkotásakor Fábián a már korábban kialakított saját struktúráját követte. Ugyanezt tapasztalható a Paku Sándor és Szőllősy Gábor által készített magyarhomorogi 23. sír íjának rekonstrukciója esetében is: a merev íjrészek szerkezete nem a leletek vizsgálatán alapult, hanem a modern íjkészítési tradíción.

A tudományos íjrekonstrukció kiindulópontjának a régészeti leletanyagnak kell lennie, pontosabban azoknak a merev íjapplikációknak, amelyek a 10-11. századi Kárpát-medencei sírokban megtalálhatóak. E tárgyak anyaga, formája, szerkezete képezi azt az információbázist, amire az íjkészítő mester felépítheti az íjrekonstrukciót. Számos ponton azonban hiába várunk választ vagy megoldást a régészeti leletanyagtól, ekkor egy összehasonlító vizsgálat segíthet, ha pedig az is eredménytelenül zárul, a ma is élő eurázsiai íjkészítő tradíciók, illetve a 14. századtól e témában megsokasodó írott források kiaknázása szolgálhat iránymutatással.

Tévedés lenne azt hinnünk, hogy mindezek alapján „a honfoglalás kori magyar íj” rekonstrukciója elkészíthető, s a magyar íj alakja és tulajdonságai egyértelműen megállapíthatóak. Csupán egy-egy sírban feltárt leletanyag rekonstrukciója lehetséges. Több mint száz bolygatatlan honfoglalás kori íjlemezes sír között alig néhány tartalmazott megfelelő mennyiségű és állapotú íjlemezeket.

A szóban forgó íjrekonstrukció alapjául szolgáló magyarhomorogi temető 103. sírjának laterális szarvlemezeire azért esett a választás, mert a lemezek deformáció nélkül, tökéletes épségben maradtak meg; az íj szarvszerkezete így kétséget kizáróan rekonstruálható. Az íj tényleges rekonstrukciójának folyamatát, a felhasznált anyagokat, alkalmazott paramétereket és az íjkészítés tapasztalatait Bencsik Péter mutatta be. A korábbi tudományos íjrekonstrukciók merev íjlemezei többségében nem agancsból készültek, így e tekintetben is úttörőnek tekinthető az elvégzett munka. Az egy év alatt elkészített két íjváltozat betörése egy hónapja fejeződött be, a lövéstesztekre még csak ezután kerülhet sor.

Bíró Ádám és Bencsik Péter előadása 2013. április 18. 15 órától hangzott el az MTA Székház nagytermében a Magyar Őstörténet konferencián.

2 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!