Történelemportál

Egernek ősz galambja – könyv Samassa József bíborosról

Samassa József bíboros, egri érsek halálának 100. évfordulója alkalmából számos megemlékezést tartottak az elmúlt évben. Egerben érseki szentmisével tisztelegtek a bíboros emléke előtt, Nyíregyházán pedig teret neveztek el a Magyarok Nagyasszonya templomot, a mai társszékesegyházat építtető főpásztorról. A centenárium alkalmával rendezett kéthónapos ünnepségsorozat részét képezte 2012. október 5-én Komiszár Dénes helytörténész Egernek ősz galambja című könyvének bemutatása, mely a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánia kiadásában jelent meg.

Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház, Nyíregyháza

A kötet főként Samassa bíboros Nyíregyházához való kötődését mutatja be, azt, ahogyan különbségtétel nélkül gondoskodott az érseki székhelytől távol eső nyírségi hívekről is, akiket egy katedrálissal ajándékozott meg. „Már akkor látta azt, ami később beigazolódott – írja Komiszár Dénes – Egyes plébániák annyira távol voltak egymástól és Egertől, hogy ez már a kormányozhatóság határát súrolta. Ezért építtetett Nyíregyházának ekkora templomot, hogy az majdan egy önálló vagy társegyházmegye székesegyháza legyen.” Figyelemre méltó, hogy a főpásztor ennyire a szívén viselte a Nyírség sorsát, pedig érseksége előtt semmi sem kötötte a vidékhez. Samassa József a felvidéki Aranyosmaróton született 1828. szeptember 30-án. Iskoláit Nyitrán, Léván és Esztergomban végezte, majd 1843-ban papi pályára lépett. A pozsonyi Emericaneumban eltöltött egy év után a nagyszombati papnevelő intézetben tanult, majd a kimagasló képességű fiatal a bécsi Pázmáneumban folytathatta tanulmányait. 1852. július 23-án szentelték pappá, első állását a nagyszombati gimnáziumban kapta, ahol klasszikus nyelveket tanított. 1854-ben a budapesti Központi Szeminárium tanulmányi felügyelője lett, majd Esztergomban és Pesten tanított teológiát. Tudományos munkássága mellett nem hanyagolta el a közéletet sem: a Deák-párthoz csatlakozott, Nyitra körzete 1869-ben választotta országgyűlési képviselővé. Samassa tevékenységét Ferenc József császár azzal honorálta, hogy 1871-ben szepesi püspökké nevezte ki, ám a felvidéki egyházmegye élén mindössze két évet töltött. Egri székét 1873-ban foglalta el, érsekségének közel negyven éve alatt felvirágoztatta az egyházmegyét. Samassa Józsefet gyakran megítélik amiatt, hogy túlzott aggodalommal figyelte rokona, Prohászka Ottokár püspök működését, sőt közrejátszott abban, hogy az újító főpap három műve 1911-ben indexre kerüljön. Prohászka ellenfeleivel ellentétben Samassát nem kicsinyes áskálódás vezette: nyolcvankét éves érsek már nem tudott lépést tartani a fiatalabb papi generációk által képviselt elvekkel, az új kihívásokkal. A bíboros egyszerű életet élt, és kortársai visszaemlékezése szerint igyekezett mindenkihez egyformán előzékeny és kegyes lenni. Drávai János papköltő Emléklomb a nyíregyházi Samassa-templom fölszentelésére című versében Eger ősz galambjának nevezte az érseket, ezt a jelzőt választotta könyve címének Komiszár Dénes. „A bíboros idős kora, kis termete és ősz haja miatt leginkább egy hófehér galambhoz hasonlított – indokolja címadását a szerző – amely a Szentlelket szimbolizálja, és amely főpapi címerállata is volt. Ez a galamb sokszor megcsípte azokat, akik megérdemelték, de tudott velük nagyon szelíd is lenni.”

Komiszár Dénes közel másfél évtizednyi helytörténeti kutatómunkájának eredményét tárja könyvében a nagyközönség elé, melyről bátran állítható, hogy hiányt pótol. Az elmúlt rendszer történetírásában csak negatív kontextusban ismerhettük meg a korszak egyházi méltóságait, azonban az Egernek ősz galambját olvasva egy egészen más kép bontakozik ki előttünk Samassa érsekről. A könyv gazdagon illusztrált, a történettudományban kevésbé járatosak számára is élvezhető, közérthető, olvasmányos stílusban íródott. Négy fejezetében, melyből az első az érsek életútját, a második a kortárs Szabolcs vármegyei méltóságok visszaemlékezéseit, a harmadik a főpásztor és a megye viszonyát, a negyedik pedig a templom építésének történetét tárja az olvasó elé, egy olyan főpap alakja bontakozik ki, aki példamutatóan gondoskodott egyházmegyéjéről, és annak minden hívéről. „Samassa József ragyogó szónoklataival, elmélkedéseivel, tanításaival, bőkezű adományaival, alapítványaival – vallásfelekezeti különbségtétel nélkül – elérte azt, hogy róla a legnagyobb tisztelettel beszéltek, a legmélyebb hódolatot tanúsítottak iránta a megye és a város nagyrészt protestáns vezetői. A szimbolikus jelentőségű templomépítés olyan gesztus volt a megyének és székhelyének, amit minden katolikus és protestáns, de még a zsidók is örömmel fogadtak, átérezték annak jelentőségét.” – írja bevezetőjében a szerző.

A Egernek ősz galambja című könyv a nyíregyházi plébánián vásárolható meg (42/409-691).

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!