Történelemportál

Folytatódik Hám János boldoggá avatása

Hám Jánost az 1848–49-es forradalom napjaiban nevezték ki esztergomi érsekké, de mindössze egy évet töltött hivatalában. Hiába tett tanúságot szatmári püspökként korát meghaladó szociális érzékenységéről és kiváló szervezőkészségéről, a politikában teljesen járatlan volt. A két malomkő között őrlődő püspök az udvarhoz való hűséget választotta, ami miatt árulónak kiáltották ki. Esztergomi érseki címéről lemondva tért vissza Szatmárnémetibe, ahol 1857. december 30-án bekövetkezett haláláig folytatta építő munkáját. Politikai botlását hamar megbocsátották hívei, akik már életében szentként tisztelték Hám Jánost. A történelem viharaiban elakadt boldoggá avatását napjainkban indították újra.

Hám János Gyöngyösön született 1781. január 5-én. Tanulmányait szülővárosában, a ferencesek iskolájában kezdte. Egyszerű szüleinek nagy megterhelést jelentett János taníttatása, a tehetséges fiút ezért lelki atyja, Lovassy Benedek ferences karolta fel. Rozsnyói és egri diákévek után sikeresen felvételizett a szemináriumba, pappá Egerben szentelték 1804. március 17-én. Hívei nagyszerű lelkipásztort ismerhettek meg a fiatal pap személyében, aki előbb Pásztón, majd Egerben szolgált.

1809-ben a napóleoni háborúknak áldozatul esett Bécsből Magyarországra menekült a császári család. A vesztes győri csata után már Buda sem látszott biztonságosnak, Ferenc császár és családja ezért Egerben vészelte át a háborús időszakot. Fuchs Ferenc egri érsek Hám Jánost bízta meg az uralkodó családjának lelki gondozásával. Mária Ludovika császárné különösen megkedvelte Hámot, ezért mikor 1817-ben egy kanonoki szék megüresedett az egri káptalanban, nem felejtett el megemlékezni segítőjéről. A császárné ajánlatára és Fischer István érsek fölterjesztésére Ferenc császár a mindössze 36 éves Hám Jánost nevezte ki az üres kanonoki stallumra.

Hám János 1827-ben kapta püspöki kinevezését az igencsak szegényes szatmári egyházmegye élére. Amikor hónapokkal később elfoglalta székét, rögtön munkához látott: kibővíttette a székesegyházat, felépíttette a püspöki palotát, és számos középületet, melyek ma is Szatmárnémeti ékességei. Két szerzetesrendet is letelepített a városban, akik kórházat, iskolákat működtettek. Hám püspök példaértékűen támogatta a szegényeket is, minden vagyonát jótékonykodásra és egyházmegyéjének felvirágoztatására költötte. Mint szervező, Hám nagy elismerést vívott ki, ennek is köszönhetően nevezték ki Kopácsy József halála után esztergomi érseknek 1848 júniusában. Bár kinevezésétől fogva közreműködött a főegyházmegye vezetésében, hivatalos érseki beiktatásra a javában dúló forradalom miatt már nem kerülhetett sor. Hám János nehéz helyzetbe került: szeretett volna kiállni a magyar ügyek mellett, azonban hivatala udvarhűségre kötelezte. Zakar Péter kutatásai szerint Hám mindaddig kitartott a forradalom vívmányai mellett, ameddig azt neveltetésével és az általa képviselt törvénytisztelettel össze lehetett egyeztetni. 1849-ben keletkezett pásztorleveleit és utasításait – melyekben udvarhűségre szólította fel papjait és híveit – a megszálló hatóságok parancsára és a megtorlástól való félelmében vetette papírra. A magyar kormány ezért árulónak bélyegezte Hám Jánost, de Bécs is belátta, hogy a kinevezett esztergomi érsek teljesen alkalmatlan a komoly politikai szerepvállalásra. Egy évvel kinevezése után lemondatták az érsekségről, és visszatért Szatmárnémetibe. A megtorlás idején személyesen próbált kegyelmet kérni Haynautól a szabadságharcban részt vett, és emiatt felségárulás vádjával halálra ítélt papjának, Gonzeczky Jánosnak. Bár a püspököt arról biztosították, hogy Gonzeczkyt felmentik, a volt tábori lelkészt másnap reggel mégis kivégezték, sőt, a szabadságharcban kompromittálódott papok névsorát követelték Hámtól. A püspök a kérésnek nem tett eleget.

A hívek körében napjainkban is élénk Hám János tisztelete. Boldoggá avatását még Meszlényi Gyula püspök kezdeményezte, a per 1896. november 11-én kezdődött, és egyenletesen haladt Trianonig. A békekötés utáni zavaros helyzet, a második világháború, majd a kommunista diktatúra meghiúsította a boldoggá avatás további intézését, Hám János ügyének megújítását csak 2012. november 19-én rendelte el Schönberger Jenő megyéspüspök. Boldoggá avatásának újraindításával összhangban Hám János földi maradványai 2012. december 30-án új nyughelyet kaptak a szatmárnémeti székesegyház egyik oldalkápolnájában, hogy tisztelői nap mint nap felkereshessék sírját.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!