Történelemportál

MTA-tudós: Nem volt felelőtlenség a Don-kanyarba küldeni a honvédeket

Fodor Pál szerint itt az idő, hogy a köztudat reális képet kapjon a Don-kanyarban 1943-ban történtekről. Szakály Sándor történész kutatásai szerint a doni áttörésben 42 ezer magyar katona halt hősi halált vagy tűnt el, 28 ezer Magyarországra visszaszállított sebesültje volt a magyar hadseregnek, és a szovjet híradások szerint 26 ezer magyar hadifoglyot ejtettek. A doni áttörés 70. évfordulóján konferenciát tartottak a vitatott történelmi eseményről, a HVG beszámolója.

Magyar légvédelmi alakulat egy orosz város szélén 1942-ben (fotó: Konok Tamás őrnagy, Index nagykép)

Nem lehet felelőtlen tettként értékelni a 2. magyar hadsereg Don-kanyarba küldését. Ma már tudjuk, hogy a katonák a fronton mindent megkaptak, amit a korabeli ország adhatott – mondta Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) főigazgatója az 1943. januári doni áttörés 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kedden.

Szavai szerint itt az idő, hogy reális képet véssünk a köztudatba a Don-kanyarban zajlott hadi eseményekről. Rámutatott: a trianoni békediktátum korrekciója csak német és olasz segítséggel jöhetett létre, ezért a magyar politikai vezetés nem tehette meg, hogy ne vegyen részt a németek oldalán a Szovjetunió elleni harcban.

Az MTA BTK, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont és a Magyar Történeti Társulat rendezvényén Fodor Pál elmondta: ettől függetlenül az 1943 elején történtek „a magyar történelem leggyászosabb eseményei közé” tartoznak, ezek tanulságait pedig elemezni kell, „hogy ügyesebben alakítsuk jelenünket és jövőnket”. Fodor Pál bejelentette, hogy az MTA BTK a HM Hadtörténeti Intézettel délben együttműködési megállapodást ír alá a további kutatások koordinálására.

Szakály Sándor: Nem semmisült meg a hadsereg

Szakály Sándor történész professzor felhívta a figyelmet arra: a közhiedelemmel ellentétben nem verték szét a 2. magyar hadsereget, és az nem semmisült meg hetven évvel ezelőtt a Don-kanyarban. Elmondta, kutatásai szerint a doni áttörésben 42 ezer magyar katona halt hősi halált vagy tűnt el, ennek kapcsán 28 ezer Magyarországra visszaszállított sebesültje volt a magyar hadseregnek, valamint ekkor a szovjet híradások szerint 26 ezer magyar hadifoglyot ejtettek.

Szakály Sándor (fotó: mno.hu)

A történész arról is beszélt, hogy összességében, a később kiküldött utánpótlással együtt mintegy 250 ezer magyar fordult meg a Don-kanyarban 1942–1943-ban. Utalt arra, hogy a román határ mentén is állomásoztattak magyar katonákat, félve egy esetleges magyarok elleni román támadástól.

Kiemelte, az utókor közvélekedésével ellentétben az előírásoknak megfelelően mindennel felszerelték a 2. magyar hadsereget, amely „megkapott mindent, amit meg lehetett kapni”. A hadsereg létszámának a munkaszolgálatosok mintegy 10 százalékát tették ki, és kötelességévé tették minden tisztnek, hogy „takarékoskodjanak a magyar vérrel” – tette hozzá.

Még mindig kerülnek elő új források

Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka rámutatott: képes albumot jelentettek meg a napokban a Don-kanyar harcairól, ennek javarészt eddig még nem publikált anyagát a múzeum fotóarchívumából vették, és színes felvételek is vannak köztük.

Hangsúlyozta: a tudománynak többféle szempontból is fel kell tárnia a történéseket, és több szegmensét kell megvizsgálni a történeti forráshalmaznak, amelyből szintézist kell létrehozni. Megjegyezte, hetven év után is kerülnek elő történeti források különböző levéltárakból.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója arról szólt, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „építi a nemzeti emlékkultúrát”. Szavai szerint ez az intézmény olyan szolgálatot teljesít, amely elősegíti, hogy „végre tisztán lássuk a tényeket”.

Kitért arra, hogy a munkaszolgálatosok történetének feldolgozására további terveik vannak, ezenkívül van jövőképük az intézmények közötti együttműködésről, és a Don-kanyarral kapcsolatban is „ki fogják mondani a valóságot többször”, mert a Don-kanyarban végbement harcok kapcsán „hősi kiállásról kell beszélni”, ugyanakkor a veszteséget is hivatástudattal kell feltárni.

Illésfalvi Péter: Jány Gusztáv mozgástere korlátozott volt

A történész szakmán belül nincs ma már komolyabb törésvonal a Don-kanyarnál történt események megítélésében, mondta el az Indexnek Illésfalvi Péter, a Honvédelmi Minisztérium szakértője, ugyanakkor a közbeszédben még mindig rengeteg valótlan adat kering az ott történtekkel kapcsolatban. Szerinte fontos látni, hogy az adott történelmi-politikai környezetben elkerülhetetlen volt a 2. hadsereg kivezénylése a szovjet frontra. 1942 januárjában előbb Ribbentrop német külügyminiszter, majd Keitel német tábornagy is a teljes magyar fegyveres erő keleti harctérre küldését próbálta meg elérni Budapesten. Ehhez képest szinte sikerként könyvelhető el, hogy végül megelégedtek a kilenc könnyű hadosztályból, egy-egy tábori páncéloshadosztályból és repülőcsoportból álló 2. hadsereg felvonulásával.

A hadsereg irányítására felkért, Horthy Miklós kormányzó tapasztalt és elismert katonájaként ismert Jány Guszáv mozgástere korlátozott volt. Illésfalvi szerint Jány folyamatosan látta és jelezte az anomáliákat a németek és a hátország felé, ebben az értelemben tehát megtette, amit megtehetett. Ennél többet azonban nem tudott tenni, és ez fokozatosan fel is őrölte, talán pont akkor roppant össze egy kis időre, amikor a legkritikusabb volt a helyzet.

Illésfalvi vélekedése szerint korábban visszavonulót fújni teljesen kizárt, elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan lépés lett volna. Egyrészt ezzel halálos veszedelembe sodorta volna azokat, akik a vonal többi részén védték a frontot. Másrészt az arcvonalból történő kiválás technikai kivitelezhetősége is kérdéses egy ilyen helyzetben, arról nem is beszélve, hogy érvényes nemzetközi szerződések értelmében egy szövetségi kötelezettségeink is voltak.

A Legfelső Bíróság 1993 végén bűncselekmények hiányában felmentette az egykori vezérezredest azon vádak alól, amelyekkel annak idején a népbíróság megvádolta, ám rendfokozatát nem adták vissza. A népbírósági vád szerint Jány Gusztáv nem igyekezett megállítani Magyarország háborúba sodródását, és emberek törvénytelen kivégzésének felbujtója volt.

27 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!