Történelemportál

Az ismeretlen ismerős: Glattfelder Gyula

A 20. század magyar katolikus egyháztörténetének kiemelkedő alakja volt Glattfelder Gyula csanádi püspök. Neve és művei ismertek, eseménydús és tevékeny életéről azonban keveset hallani. „Kultusza nem alakulhatott ki, a történelmi körülmények nem ennek kedveztek – fogalmaz visszaemlékezésében volt titkára, Havass Géza. – Emlékét elmosta a háború ideje.”

Glattfelder Gyula móri származású, gazdag sváb iparoscsalád sarjaként született Budapesten 1874. március 18-án. Középiskolai tanulmányait a budapesti piaristáknál és az esztergomi bencéseknél végezte, érettségi után a Központi Papnevelő Intézet hallgatója lett. Pappá 1896. október 15-én szentelték, majd hitoktató lett Budapesten. Fiatal papként szívügyének tekintette az ifjúság lelki nevelését. Atyai örökségéből alapította meg 1900-ban a Szent Imre Kollégiumot, amely a katolikus budapesti egyetemistákat fogta össze. A kiváló szervező lelkipásztort mindössze 37 évesen nevezték ki a csanádi püspökség élére 1911. március 8-án.

A fiatal püspök példamutató módon vezette egyházmegyéjét, ám működésében jelentősen korlátozta az első világháború és az azt követő események. A trianoni diktátum háromfelé szakította az ősi csanádi egyházmegyét: Magyarországon csupán 33 plébániája maradt, míg 62 plébániája Jugoszláviához, 153 plébániája és a püspöki székhely pedig Romániához került. Glattfelder Temesváron maradt. A püspök működését kezdetektől fogva igyekezett megbénítani a román hatalom, folyamatosan zaklatták, lejáratásán dolgoztak. 1923-as menekülésének közvetlen kiváltó oka a romániai agrárreformmal történt szembeszegülése volt, ami után Glattfeldert nemkívánatos személynek nyilvánították. Mindössze 24 órát hagytak neki, hogy elhagyja Romániát, 1923. március 12-én egy bőrönddel érkezett először Budapestre, majd pedig Szegedre, ahova püspöki székhelyét áthelyezte. Emiatt a csanádi egyházmegyében furcsa kettősség alakult ki: a püspök Szegeden székelt, a káptalan Temesváron maradt 1931-ig, az önálló szegedi káptalan felállításáig.

A püspökség központja először a Boldogasszony sugárúton, a katolikus tanítóképző épületében rendezkedett be, míg 1930-ra felépült a Fogadalmi templom, majd 1932-re a Dóm téri épületegyüttes, ahol a Kolozsvárról áttelepített Ferenc József Tudományegyetem mellett helyet kapott a Szent Imre Kollégium, a kiváló jezsuita hittudósok által vezetett szeminárium és a püspöki palota is. Glattfelder Gyulára rengeteg feladat hárult, ám ezek megoldásában kiváló munkatársra talált Klebelsberg Kunó kultuszminiszter személyében, aki nemcsak a csonka egyházmegye átszervezésében segítette a püspököt, hanem abban is, hogy Szeged virágzó kulturális központtá legyen. Glattfelder Gyula jó szervezőkészségének és közéleti tevékenységének köszönhetően méltán érdemelte ki, hogy 1927-ben, Csernoch János bíboros halála után az állam őt jelölte esztergomi érseknek. XI. Pius pápa mégsem Glattfeldert támogatta, a nemzetközi tekintélyű kánonjogászt, Serédi Jusztiniánt nevezte ki esztergomi érsekké.

Glattfelder Gyula igen nagy népszerűségnek örvendett nemcsak püspöktársai és papjai, hanem hívei körében is, akik rajongással hallgatták prédikációit. A püspök titkára kíséretében gyakran tett sétákat Szegeden, ahol – bár bizalmasan barátkozó sosem volt – gyakran elegyedett beszélgetésbe az őt köszöntő járókelőkkel. A hívek problémáit mindig szívén viselte. Főpapi tisztje felsőházi tagsággal járt, ahol aktívan szerepelt, főleg szociális kérdésekben fejtette ki véleményét, felemelte szavát a zsidótörvények ellen is, ami miatt Németországból sajtóhadjáratot indítottak ellene.

Zichy Gyula halála után Glattfelder Gyulát nevezték ki kalocsai érsekké. Beiktatását 1942 novemberére tűzték ki, ám Glattfelder betegsége miatt az időpontot folyton halasztani kellett. Mivel a püspök állapota továbbra sem javult, a kinevezést visszautasította. Budapesten hunyt el 1943. augusztus 31-én, végakarata szerint Szegeden temették el a dóm kriptájában, a főoltár alá.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!