Történelemportál

Beatrix-nap Visegrádon: pillantás a királyi konyhába

Szombaton különleges programokban lesz részük a látogatóknak Mátyás király második feleségének, Aragóniai Beatrixnak az ünnepén – írja a műemlékem.hu magazin.

Bár a Beatrix-napot immár hagyományosan a királyné halálához legközelebb eső szombaton tartják (1508. szeptember 23-án halt meg Nápolyban), korántsem arról van szó, hogy sajátos történelmi igazságtételként vidám tor kerekedne ezen a napon. Vidámságban persze vélhetően nem lesz hiány, ám nem Beatrix halála lesz a jó hangulat oka, sokkal inkább az, amit az országra hagyott, pontosabban az ő sugalmazására alkotott Mátyás király.

A „nápolyi asszony” történetírói és történészi megítélése ugyancsak elítélő. Bár valóban része volt abban, hogy Corvin János nem léphetett a trónra Mátyás halála után (vélt szerepének ecsetelését a király halálában a szépírói vénával bírókra hagynánk), s ezzel megágyazott a „jagellói pangásnak”, amely egyenesen a mohácsi tragédiához vezetett, aligha lehet sommásan ítélni élete felett.

Tizenkilenc évesen került a magyar udvarba, 1476-ban, ahonnan még könyörgő levelet írt Itáliába, hogy küldjenek utána étkészletet, mert nem talál villát Budán. Bár az evőeszközök hiánya még nem jelentette nyilván a világvégét, a kis epizód jelzi, hogy milyen hatalmas utat járt be fejlesztések, modernizáció tekintetében a magyar udvar részben neki köszönhetően az elkövetkező 14 évben. Hogy a villát utána küldték-e Nápolyból, nem tudjuk, mindenesetre hamarosan egy sokkal inkább nagyobb szabású, és más értelemben vett villa foglalkoztatta: valószínűleg komoly szerepe volt abban, hogy Mátyás át- és újjáépíttette a visegrádi palotát, korának egyik legfényűzőbb épületegyüttesét hozva létre.

Miután tudjuk, hogy Mátyásnak ezek a látványberuházásai nagy hatással voltak a külföldi követekre, így a szultán diplomatáira is, akik ezt látva a magyar király mérhetetlen gazdagságáról számoltak be Isztambulban, kétségtelen, hogy átvitt értelemben Beatrixnak szerepe volt a török távol tartásában is, akik – részben persze a birodalmuk ekkori instabilitása miatt is – ódzkodtak attól, hogy egy ilyen gazdag, ám részükről mindenképpen túlértékelt királyságot hódító céllal megtámadjanak. (Bár Ali szendrői bég 1474-es nagyváradi kalandja bizonyíthatta a szultáni udvarnak, hogy Magyarország szinte nyitva áll és csaknem védtelen, hiszen a törökök szinte ellenállás nélkül masíroztak be az ország szívébe.)

„Beatrixnak komoly szerepe volt a humanista műveltség megjelenésében az udvarban, s vélhetően támogatta Mátyás itália orientációját” – mondta portálunknak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. „Így történelmi megítélés ide, vagy oda, neki is kijár egy ünnepnap a palotában, amely során igyekszünk megeleveníteni a királyi udvar hétköznapjait is.”

A szinte megszokott lovagi tornán, harcművészeti bemutatón, solymászbemutatón, meseelőadáson és tárlatvezetésen túl komoly élményt ígér az, hogy egy napra használatba veszik a palota konyháját. A régészek, muzeológusok korabeli ruhákba öltözve állítják össze és készítik el egy reneszánsz lakoma menüjét, ami körülbelül húsz fogásból áll majd. A látogatók figyelemmel kísérhetik a sütés-főzést, s akár recept-ötletekkel is gazdagodhatnak szeptember 29-én, szombaton.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!