Történelemportál

Felélesztenék a páratlan királyi központot

Pályázati forrásból tárná fel és mutatná be az abasári önkormányzat a 11. századi királyi központot. A maradványok páratlanok a Kárpát-medencében – írja a műemlékem.hu.

„Hosszas előkészítés után pályázni fogunk a Bolt-tető feltárására és a maradványok bemutatására. Aba Sámuel királyi központjának megismerése és megismertetése nem csak Abasár, vagy a szűkebb régió, de az egész ország ügye, hiszen a szakértők egybehangzó véleménye szerint európai jelentőségű a még nagyrészt feltáratlan 11. századi körtemplom és a hozzá csatlakozó palotaszárny” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár polgármestere.

Mint korábban arról már beszámoltunk, a Krónikában Sármonostorként szereplő mai Abasár központjában, egy nagyrészt beépítetlen területen lévő emlékekre még a huszadik század ötvenes éveiben bukkantak rá, a művelődési ház építése során. Akkor 11. századi temetkezések sokaságát azonosították. A falmaradványok módszeres feltárását Fodor László, az egri vármúzeum osztályvezető régésze kezdte el 2006-ban. Ekkor derült, ki, hogy nem egy egyszerű monostorról, hanem egy eredetileg palotának épült 11. századi épületről van szó, amely csak később vált bencés rendházzá. Az elmúlt néhány évben a kutatások csak szűkös pályázati forrásokból folyhattak, s tavaly már felmerült, hogy az anyagi nehézségek miatt abbamarad az ásatás, sőt, vissza kell temetni az eddig feltárt részleteket is.

„Ekkor merült fel egy nagyobb ívű pályázat gondolata, amelyben nem csupán Aba Sámuel királyi központját tárnánk fel és mutatnánk be a látogatóknak, de a most üresen álló művelődési házat is átalakítanánk látogatóközpontnak. Már a tervezés utolsó szakaszában vagyunk és a szakemberek tanácsainak köszönhetően jórészt összeállt a terv, hogy miként nyitnánk ajtót a látogatók számára a 11. század izgalmas, drámai világába” – tette hozzá a polgármester.

„Nyílt, a látogatók számára is megismerhető, folyamatosan nyomon követhető feltárást szeretnénk, ám a kutatás a tudományos ismeretek terén is új távlatot nyitna” – mondta Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Királyi Múzeum igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Múzeum (mint anyaintézmény) megbízásából Fodor Lászlóval közösen vezetné a feltárást. „A korszak királyi központjai az Árpád-háziak révén Veszprémben, Fehérváron és Esztergomban voltak, míg Abasár az oldalági Abák központja volt. Ám Veszprémben, Fehérváron és Esztergomban a későbbi átépítések, beépítések megsemmisítették a korai épületeket, vagy feltárhatatlanokká tették a maradványokat. Abasár különlegessége elsősorban az, hogy itt érintetlenek a csaknem ezer esztendős részletek. Bár a rotundát, vagyis körtemplomot és a palotaszárnyat is csak részleteiben ismerjük egyelőre, hiszen nagy részük még feltáratlan, az eddigi eredmények is roppant izgalmasak. A rotunda egy kör alaprajzú építmény volt, amelynek boltozatát és fölötte az emeletét négy belső pillér tartotta. Az ilyen épületek ihletője Nagy Károly frank király, 800-tól római császár Aachenben épített palotaegyüttese volt, amely Sárra nyilván a későbbi, 10-11. századi közép európai uralkodói rezidenciák közvetítéssel jutott el. A rotundák funkcionális használatát ismerve feltételezhetjük, hogy az alapító sírja a tér közepén helyezték el később. Néhány méterre vagyunk tehát csupán a harmadik magyar király, Aba Sámuel sírhelyétől, amelynek azonosítása tudományos és társadalmi szempontból is fontos, érdekes lenne.”

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!