Borsod megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században, ám 1707-ben lerombolták. A szendrői Felsővár kutatása még mindig szolgálhatna meglepetésekkel – írja a műemlékem.hu magazin.
„Ugyan van még bőségesen kutatnivaló a szendrői Várhegyen, ám miután Tomka Gábor régész vezetésével sikerült feltárni a Felsővár magját, az egykori lőportorony maradványait, annak helyén az elkövetkező hónapokban sor kerül egy kilátó felépítésére, amelynek már elkészültek a tervei” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Kosdi Attila építész, a megyei kormányhivatal örökségvédelmi irodájának munkatársa. Hozzátette: a tervezett kilátó inkább turisztikai céllal épül, hiszen az egykori monumentális tornyot még tömegében is nehéz volna rekonstruálni. Így a Farkaz Pál építész tervezte kilátó alsó szintje lesz csupán a lőportorony rekonstrukciója (ahol bemutatják a megmentett falrészleteket és egy kis kiállítás is lesz), s erre épül a huszonöt méter magas fa szerkezetű kilátó.
Szendrő várának első okleveles említése 1355-ből való, ám hogy a várat pontosan mikor építették, nem tudni. Első említésekor királyi vár volt (a forrásban a várnagyot nevezik meg), ám Zsigmond valószínűleg még az 1390-es évek elején a Bebek-családnak adományozta. A 15. század folyamán, egész a 16. század közepéig a Bebekek tulajdonában volt, s egyik nagy központjukként szolgált. Az azonosított Bebek-vár azonban nem azonos a Várhegyen található Felsővárral. A Bebekek rezidenciája a hegy aljában, a mai Szendrő belterületén, a mai fő tértől északra állt, csekély maradványai később épült házak falába foglalva még ma is állnak.
„Szendrőn a mai tudásunk szerint három vár is létezett, persze egymást követően. Nem csoda, hiszen évszázadokon át fontos stratégiai pont volt, amely a Bódva-völgyében a Felvidék, így a bányavárosok felé vezető utat ellenőrizte” – tette hozzá Paszternák István régész, az örökségvédelmi iroda munkatársa.
A település stratégiai szerepe a török megjelenésével megsokszorozódott. Várát (az Alsóvárat) már Ferdinánd király csapatai is megpróbálták elfoglalni a Bebekektől 1545-ben, de nem jártak sikerrel. Végül I. Miksa vette be 1565-1566-ban, s nekiláttak, hogy a Felsőmagyarországi Kapitányság egyik védőbástyájának építsék ki. Kezdetben az Alsóvárat igyekeztek korszerűsíteni, majd egy új, olaszbástyás erődítmény építésébe fogtak a Bódva partján a mai római katolikus templom közelében. Ez az úgynevezett Németvár 1578 és 1582 között épült fel, ám nem állt soká, mert a folyó egyik nagy áradása súlyosan megrongálta, alámosta. Az új erődítmény számára ezután szemelték ki a Várhegyet (egyes feltételezések szerint Szendrő legelső, 1355-ben említett vára is ezen állt, ám ezt nem sikerült leletekkel igazolni). A Felsővár építése 1588-ban kezdődött el, vélhetően Cristoforo della Stella olasz hadmérnök tervei alapján. A platóra egy kissé szabálytalan ötszög alaprajzú, sarkain olaszbástyákkal erősített külső védművet építették, a terület közepére pedig egy lőportornyot (talán kápolnát is) emeltek. A torony alsó szintjét föld alatti folyosók kötötték össze a várudvarral, ahol a katonaság épületei és az ágyúállások voltak.
„Bár hivatalosan Felsővár a neve, katonai értelemben ez már nem vár volt, hanem erőd, s még inkább ágyúállás, amelyből ellenőrizni lehetett a völgyet” – véli Kosdi Attila.