Történelemportál

Káderpolitika az MTA-n 1945-től

A második világháború után az MTA több tagját is kizárták. Olyan emberekről van szó, akik jelentős tudományos eredményeket mutattak fel, de bírálóik és bíráik szerint olyan politikai vonzáskörbe kerültek, s olyan nézeteket vallottak, amit az új rendszer nem tudott elfogadni. Vajon visszakaphatják-e ma akadémiai tagságukat?

Nagyon nem tetszett a Moszkvából hazatérő kommunistáknak a Magyar Tudományos Akadémia. Nemcsak a múlt haszontalan csökevényének tartották, de olyan polgári fészeknek is, ahol háborús bűnösök bújnak meg a tudományosság álcája alatt. Az MTA – nyilvánvalóan a kommunista párt nyomására – már 1945-ben kizárta soraiból Habsburg József Ágost főherceget, Hóman Bálintot és Orsós Ferencet. Ők azok, akiket aztán soha semmilyen szinten nem rehabilitált a testület. Érdekes, de Lénárd Fülöpöt, a hitleri Németország mellett kiálló és az akkori német fizikát feldicsérő tudóst hivatalosan nem merték kizárni, mert Nobel-díjas volt, de törölték a nevét az MTA Almanachjából.

Moszkva ideszólt

Igazából csak a kommunista hatalomátvétel után, azaz 1949-ben érte megrendítő támadás az akadé­miát. Akkor lett tag például Gerő Ernő, a miniszteri pozíciókat betöltő NKVD ügynök, akinek persze nem a tudományos munka, hanem éppenséggel az MTA belülről történő szétverése lett a feladata. Ujváry Gábor történész szerint a pártállami vezetés létrehozott egy párhuzamos szervezetet, a Magyar Tudományos Tanácsot, amelynek a megsemmisítésre ítélt MTA szerepét kellett volna átvennie, persze már a kommunista párt kádereivel feltöltve. Hivatalosan maga a tanács kezdeményezte az MTA drasztikus leépítését is. Akkor felezték meg az MTA akadémikusainak számát, és elvették sok tudós rendes tagságát, s tanácskozó taggá minősítették vissza őket. Így járt többek között Mályusz Elemér, Bulla Béla, Cholnoky Jenő, Mendöl Tibor, Johan Béla… Ujváry Gábor szerint a tanácskozói státus semmire sem jogosított fel, csupán hozzászólásokra.

Paradox módon egyébként épp Moszkva akadályozta meg az MTA teljes leépítését. Miután a legfelsőbb szovjet tudományos testületet is akadémiának hívták, s akadémiai ranggal rendelkezett, Moszkva csak egy magyar akadémiával akart tudományos kapcsolatokat ápolni, s nem holmi tanáccsal. A név és a szervezet maradt, de megkezdődött a kádercsere.

Három portré

József Ágost főherceg, a Habsburg család tagja első világháborús hős volt. Szerette a magyarokat, katonai beosztását sem a „közösökhöz”, hanem a honvédséghez kérte. Művelt, széles látókörű embernek tartották. 1936-ban az MTA elnöke lett. Sokat tett az Akadémiáért. Ám 1944-ben felesküdött Szálasira, s részt vett a nyilasok ünnepi gyűlésén. Szélsőjobbos tisztek csalogatták ebbe az irányba, a honvédség főparancsnoki posztját ígérve neki. Ez bőven elég volt a kizárásához.

A történész Hóman Bálintot több mint tíz vádpontban vonta felelősségre a népbíróság 1946-ban. Az egyik legfontosabb, hogy országgyűlési képviselőként két zsidótörvényt is megszavazott, illetve hogy a nyilas hatalomátvétel után is a parlament tagja maradt. Hóman tevékenységét, kiemelkedő történészi munkáit s pozitív kultuszminiszteri törekvéseit ismerjük. Bíráiban kimondatlanul is azzal válthatta ki a legnagyobb ellenszenvet, hogy paraszti sorból felemelt tehetségekkel akarta frissíteni a két világháború közötti magyar középosztályt, amelyet addigra már a hazai zsidóság uralt egyébként. Antiszemita lett volna Hóman Bálint? Az 1919-es kommün következményeként valóban terjedt az antiszemitizmus a magyar társadalomban. Hóman azonban az asszimilálódott zsidóságot teljes mértékben elfogadta, sőt a Teleki Pál Tudományos Intézet vezetőjeként menleveleket állított ki zsidó művészeknek, értelmiségieknek. Népbírósági perében a legtöbb mentőtanúja izraelita származású volt, ezért nem ítélték halálra. Mi ehhez képest egy akadémiai kizárás…?

Orsós Ferenc (1879–1962)

A patológus Orsós Ferencet, a törvényszéki orvostan atyját háborús főbűnösnek tekintették 1945 után. A kulcsszó: Katyń. Van, aki ma is megkérdőjelezi Orsós Ferenc katyńi jelentésének hitelességét. Az 1945-ös vád szerint a nemzetközileg is nagyra értékelt Orsós professzor hamis német kérésre hamis jelentést készített a katyńi tömegmészárlásról, amelyben a Szovjetunióra hárította a felelősséget. Orsós Ferenc egyébként már a háború alatt Németországba távozott, a mainzi egyetemen tanított, s ott élt egészen haláláig, 1962-ig. Személye ma is vitatott Magyarországon. Elsősorban eugenikai, illetve fajbiológiai és fajhigiéniai nézeteit, törekvéseit vetik szemére. Egy korabeli előadásából kiderül, valóban féltette Európát a fajkeveredéstől, amely az ő nézetei szerint homogenizálta volna a földrész színes és gazdag kultúráját, etnikai és nemzeti struktúráját. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, sőt a Magyar Orvosi Kamara elnökeként szorgalmazta a magyarság fajvédelmét a felsőházban, például a fajhi­giéniainak is nevezett harmadik zsidótörvény megalkotását. Egy ún. jogvédő írása szerint pedig javaslatot tett a hazai cigányság sterilizálására és internálására. Orsóst kizárták. És nyilván Katyń nyomott legtöbbet a latban, Moszkvát ugyanis egyedül ez érdekelte.

A kommunista embertípus

Csak zárójelben: A 20. század első felében teljesen elfogadott volt az eugenika nevű tudományág, amely a fajok és a genetika, valamint a genetikai öröklődés kérdéseivel foglalkozott. Tévedés azt hinni, hogy mindez náci specialitás lett volna. Éppúgy voltak e tudományágnak pl. brit, amerikai és szovjet reprezentánsai is, a Szovjet­unióban örökléstani elméletek születtek arról, miként lehetne létrehozni genetikai értelemben a kommunista embertípust.

A másik pedig, hogy egészen az 1960-as évek közepéig folytak sterilizálások az Egyesült Államokban, s több, demokráciájára és liberalizmusára büszke nyugat-európai országban. Az eugenika egyébként feléledőben van napjainkban, ha valaha is háttérbe szorult egyáltalán. Nemcsak Kertész Ákos író, hanem a híres Bilderberg-csoport is behatóan foglalkozik vele, ők a sikeresség génjét keresik. (Nézetük szerint csak a sikeres emberekre lehet szükség a jövőben a Földön, a többiek feleslegesen terhelik a bolygó amúgy is apadó erőforrásait.)

MTA: Lukács György igen, Hóman Bálint nem

Lukács György marxista filozófus 1948-ban lett az MTA rendes tagja. Lukács a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg politikai biztosa is volt, s ebben a minőségében Poroszlón nyolc embert főbe lövetett. A második világháború után erőszakosan homogenizálta a magyar szellemi életet, alkotókat állíttatott félre, s ő szerkesztette meg a nemkívánatos hazai írók listáját is. Talán legismertebb tanítványa Heller Ágnes marxista filozófus, esztéta, az MTA rendes tagja. Lukács György akadémiai tagsága ellen eddig senki nem emelt szót.

József Ágost főherceg akadémiai rehabilitálásának kérdését egyszerűen elsodorta a történelem. Hóman Bálintéra többször is kísérletet tettek az illetékesek, de az akadémia azzal hárította el a kérést, hogy Hóman népbírósági ítélete ma is érvényben van, ezért tehát nem lehet újra az MTA tagja. És Orsós professzor? Történtek már kísérletek az akadémiai rehabilitációjára. Úgy tudni, az MTA korábbi elnöke, Kosáry Domokos azt mondta a kérvényre, nem akar nyugtalanságot az Akadémián belül. Úgy tudjuk, Vizi E. Szilveszter Orsós antiszemitizmusára hivatkozva utasította el a rehabilitációt. Most Pálinkás József előtt fekszik az Érdi Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület petíciója. Az MTA elnökének lassan válaszolnia kell.

14 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!