Történelemportál

Április 4-éből doktoráltak hamisítják ma is a Horthy-képet

A Horthy Miklós vezette Magyar Királyság az országcsonkítás, kirablás és a későbbi nagy gazdasági világválság ellenére nagyobb ütemű fejlődést produkált, és számos területen jobb eredményeket tudott felmutatni, mint a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság. A korszakról alkotott kép azonban ma is ahhoz hasonlóan sötét és leegyszerűsítő, mint amilyet a pártállami rendszerben politikai utasításra kialakítottak róla. Tendenciózusság, tájékozatlanság és a „Horthy-fasizmus” – interjú Kosaras Péter Ákossal, a Horthy Miklós Társaság elnökével.

Kosaras Péter Ákos

A két világháború között számos jelentős eredményt ért el az ország és a politikai vezetés, emellett Horthy Miklós kormányzó élete kész „kalandregény”. Ha máshogy nem is, ezekből kiindulva talán felkelthető lenne a személye és a nevével fémjelzett korszak történelme iránti érdeklődés. Reménytelen vállalkozás?

– Szó sincs róla, csak az úgynevezett politikai akarat hiányzik hozzá. Tény, hogy a Horthy Miklós vezette Magyar Királyság olyan gazdasági eredményeket ért el, amelyeknek napjainkban a nyomába sem érnek. A trianoni diktátum általi ellehetetlenítés ellenére az 1927-es esztendőre a magyar gazdaság teljesítőképessége elérte a háború előtti szintet, míg 1921-ben ez a mutató csupán 47%-on állt.

Nehezen lesz tartható a jelenlegi hozzáállás, mely szerint minden, ami a két háború közötti Magyarországgal kapcsolatos, az elítélendő. Az egykori magyar királyi kormányok úgy értek el eredményeket, hogy például az oktatást valóban stratégiailag fontos területként kezelték, kiemelt figyelmet fordítottak rá. Hadd említsek még egy mutatót: a 6 évnél idősebbek között az írástudatlanok aránya 1920-ban 15,9 százalék volt, 1941-ben 4,0 százalék. Napjainkban 6-7 százalék körüli! Az 5584 meglévő népiskola mellé még 1315-öt építettek, a megcsonkított ország mintegy 8,3 millió lakosára 6899 népiskola jutott, és ebbe csak ez a fajta intézménytípus értendő bele! 2007 decemberében az óvodáktól a gimnáziumokig, a művészeti iskolákon át a kollégiumokig, a felsőoktatási intézményeket is beleértve 6450 közoktatási intézmény volt összesen Magyarországon.

A mezőgazdaságot nagyberuházásokkal segítette az állam, számtalan szivattyúmű épült az országban az öntözés fejlesztésére. A vízszabályozás során létrejött vízi utak csak Békés vármegyében évi 1 millió pengő megtakarítást eredményeztek. Beindult a rizstermelés, óriási sikerrel és remek minőséggel. Ekkor készültek a Keleti-főcsatorna tervei, az építkezés 1941-ben kezdődött. Tenyészlovakat hoztak Angliából és Aga kán franciaországi méneséből, Svájcból pedig teheneket. Védte az állam a magyar gazdát. A felvett kölcsönre fizetendő kamatot maximálták, továbbá tilos volt elárverezni a gazda vagyonát, könnyítették az adósságtörlesztést, bevezették az öregségi és az özvegyi biztosítást.

Létrehozták a Zöldkereszt Mozgalmat – ez egy belügyi alkotás volt a gyéren lakott és városoktól távol eső területek támogatására –, amely biztosította a tanácsadást pályaválasztási és a házassággal, családdal kapcsolatos kérdésekben, egészségügyi ismeretterjesztést végzett, anya- és csecsemővédelemmel foglalkozott, illetve a kiskorúak gondozását is ellátta. 800 körzetben 2100 tanácsadó és 1200 zöldkeresztes gondozónő tevékenykedett.

Már 1928-ban felállt az Országos Társadalombiztosító Intézet, kötelező öregségi, betegségi, rokkantsági, özvegyi és árvabiztosítással. Szabályozták a munkaidőt, a legalacsonyabb bért – minimálbért –, bevezették a fizetett szabadságot és a családi pótlékot. Ezek sem újdonságok tehát.

Még hosszasan lehetne sorolni a számokat és tényeket, amelyek önmagukért beszélnek. Ezek megismertetésével kell a kormányzó személyének a megítélését a közgondolkodásban helyrebillenteni.

Mivel foglalkozik a Horthy Miklós Társaság?

– Elsősorban arra törekszünk, hogy megőrizzük Horthy Miklós emlékezetét, életben tartsuk és megismertessük annak a nemzetéért élő államférfinak a személyiségét és munkásságát, aki a Magyar Királyság élén állt több mint húsz esztendőn keresztül. Jelenleg főként rendezvények, előadások, megemlékezések szervezése adja tevékenységünk javát.

hirdetés

hirdetés

A szakmai közvélemény és az érdeklődő nagyközönség számára lehet-e releváns újdonságokkal előrukkolni, vagy inkább a meglévő ismeretek cizellálása a feladat?

– Mindkettő fontos. Az újszülöttnek minden újdonság, a szándékosan félretájékoztatott honfitársaink számára, úgy gondolom, minden érdemi információ átadása értékkel bír.

A környező országokban kevés példát találunk arra, hogy a második világégés előtti politikai vezetőket, államfőket, királyokat démonizálják. Ne szépítsünk, idehaza Horthy Miklós az emberek egy részének még ma is a „patás ördög”. Egyszerűen a tájékozatlanság eredménye ez, vagy a hosszú ideje tartó szándékos karaktertorzításé?

– A szándékosan és igen következetesen végigvitt marxista történelemhamisítási folyamat eredményét ma is tapasztalhatjuk. Nem is lehet csodálkozni ezen. A háború előtt szocializálódott generációk kihaltak, vagy eleve nem engedték őket szóhoz jutni, így az iskolákban sulykolt hazugságok ragadtak meg az emberek fejében.

Sajnálatos módon a tanárok között is nagyon sokak gondolkodásában az maradt meg paradigmaként, amit a kommunista diktatúra idején az egyetemeken, főiskolákon hallottak, tanultak; többségében azoktól, akik szánt szándékkal állítottak – és állítanak sok esetben ma is – valótlanságokat. E tanárgenerációk hogyan is adhattak volna át valós információkat diákjaiknak, ha ők maguk sem rendelkeztek ilyenekkel, illetve a szinte automatizált tekintélytiszteletük révén meg sem merték kérdőjelezni mindazt, amit egykori egyetemi előadóiktól hallottak. Tisztelet a kivételeknek, természetesen, de nem ők voltak többségben.

Ne gondoljuk, hogy az az egyetemi tanár vagy tankönyvíró, aki évtizedeken keresztül „Horthy-fasizmusról”, „szovjet felszabadításról”, „’56-os ellenforradalomról” szónokolt, varázsütésre megváltozott. Napjainkban pedig ugyanők „mértékadó értelmiségiként”, „objektív szakemberként” tüntetik fel magukat, hiszen papírforma szerint egyetemi katedrával, számtalan publikációval és tudományos fokozattal rendelkeznek. Hogy a doktori értekezések közül hány szól, mondjuk, az „osztálytermek feldíszítése április 4-e alkalmából” témakörről, soha nem tudja meg a világ… Csakhogy hazugságokra nem lehet építkezni. Vagyis lehet, de nem örök időkre.

27 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!