Továbbra sem tanítanák Herczeg Ferencet, Kós Károlyt, Nyirő Józsefet, Szabó Dezsőt, Tormay Cécile-t és Wass Albertet
Sajnálatos és döbbenetes módon magyar irodalomból egyetlen olyan író sem szerepel az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) tervezetében, aki a XX. század első fele nemzeti konzervatív polgári irodalmának képviselője lenne. Így továbbra is hiányzik a listáról mások mellett Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyirő József, Szabó Dezső, Wass Albert. Ez azért érthetetlen, mert a felsorolt írók, költők nemzetközileg ismert, a magyar irodalom minőségi, első vonalát reprezentáló alkotók voltak – mondta a Történelemportálnak Takaró Mihály.
Takaró Mihály
Az irodalomtörténész hozzátette: nem jelenik meg a tervezetben az 1920 után hárompólusúvá vált magyar irodalom-felfogás sem, így egyáltalán nem tárgyalja a transzilvanizmust mint fogalmat, és ezzel továbbra is teljesen egyoldalúan, torzítva és csonkán óhajtja bemutatni az említett korszakot. Takaró szerint ez azt eredményezi, hogy megmarad a Nyugat irodalmi kört egyedüli, progresszív irányként bemutató, idejétmúlt felfogás.
Takaró Mihály felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezethez március 2-ig bárki hozzászólhat az Oktatáskutató és -Fejlesztő Intézet honlapján. „Kérem önöket, lehetőleg minél nagyobb számban tegyék meg írásbeli hozzászólásukat a minisztérium, illetve a NAT-bizottság számára! Most létfontosságú, hogy éljünk jogainkkal, és kérjük, követeljük az egyoldalú, valóságnak nem megfelelő nézetdiktatúrás álláspont felülvizsgálatát” – mondta. Takaró szerint a tét óriási, ezen múlik, hogy az elkövetkező években-évtizedekben az új magyar generációk megismerkednek-e a korszak valóságával, és végre, bő 60 év múltán a magyar irodalom tantárgy betöltheti-e nemzeti identitásképző szerepét is.
hirdetés
Takaró Mihály 1993-tól 2004-ig a magyar nyelv és irodalom országos tantárgygondozója volt, 1993 januárja óta a magyar irodalom OKTV bizottság ügyvezető elnöke. Az 1996-ban készült négykötetes érettségi szöveggyűjtemény egyik szerkesztője. Több mint 100 iskolai egyedi tantervet és számos helyi tantervet bírált 1995 óta. 1995-ben elkészítette, 1999-ben átdolgozta az érettségi útmutatót magyar nyelv és irodalomból. Több mint húsz éve lát el érettségi elnöki feladatokat. Tanított a budapesti Kossuth Lajos Gimnáziumban, a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jelenleg az Oktatási Hivatal külső munkatársa.
csodálatos költeményei..../Márai benn van...?!/
Remélem,hogy kellő társadalmi megmozdulás lesz,hogy a felsoroltak,s azokon kívül ,mások is bekerülnek-VÉGRE- a magyar irodalom oktatásba,minél előbb,s mikor,ha nem most....!!!
Isten adja,hogy kérésünk teljesüljön!!!
Leszámítva a nagy szavakat, a sok üres dumát és a meddő papírgyártást a kultúrában, történelemoktatásban semmiféle változás nem történt, és már 67.-ik éve folytatódik a "hagyományosnak" mondható ballib agymosás.
Az Új Idők 40 ezer példányban jelent meg, a Nyugat 800-ban, mégis úgy hozsannázzák még ma is, mintha holmi fáklya lett volna a sötét éjszakában. Ideje lenne végre befejezni a szabadkőműves propagandát.
Erre az egyik legkiválóbb példa, hogy míg a 20. század eleji magyar irodalomból a Nyugatot töviről-hegyire bemutatják, addig a vele egy időben működő Napkelet című folyóiratról és annak munkásságáról egyetlen szó sem esik.
"A Napkelet című irodalmi folyóiratot 1923 januárjában alapította Tormay Cecil, és 1940-ig működött.
Ebben az időszakban 3 csoportosulást, irányvonalat figyelhetünk meg az irodalmi életben:
* Az újraéledő, liberális illetve baloldali Nyugatot.
* A kor jellemző és (nem ritkán szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali) árnyalatát, az avantgárdot.
* A kormányzat által hivatalosan támogatott konzervatív irányzatot. A hivatalos irányvonalon belül is 2 csoportosulást figyelhetünk meg:
o Liberális-„ókonzervatív” vonalat, melyet a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők képviselt.
o Antiliberális-„újkonzervatív” vonalat, melyet pedig az 1923-ban alapított, Tormay Cecil szerkesztette Napkelet.
A lapot az 1922-ben létrejött Magyar Irodalmi Társaság támogatta, melynek elnöke gróf Zichy Rafaelné, alelnöke Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és Pauler Ákos, a huszadik század elejének egyik „legmeghatározóbb” magyar filozófusa. A lap tehát – ha közvetve is – állami támogatással, de mindenképp jóváhagyással működött, és az alapító Tormay sem titkolta soha, hogy rokonszenvezik a kormány politikájával. Azt azonban sohasem hagyta, hogy lapjában megjelenjen a politika, cikkei mindvégig kizárólag az irodalom területén maradtak. A Napkelet csak keresztény vallású írók munkáját közölte, kritikai részeiben is inkább a keresztény íróknak kedvezett. Hangjában előkelőségre és irodalmiságra törekedett: az úri középosztály urbánus (városias) szellemű sajtója akart lenni."- olvasható akár már a Wikipédián is.
Felháborító, hogy csupán azért, mert a balliberális körök kritikával illetik őket, a nemzeti tantervből egy az egyben "kifelejtik" azokat a magyar írókat és költőket, akik a nemzeti öntudat szikráját lennének hivatottak még napjainkban is az ifjúság lelkébe plántálni.
Ha már a szülők a valóságsókat részesítik előnyben- tisztelet a kivételnek-, legalább az iskolák kezdjék már el végre betölteni az egyébként nekik szánt szerepet: a felnövekvő nemzedék identitástudatának helyreállítását.
Egy magát nemzetinek hirdető kormánynak illene figyelembe venni a nemzeti oldal igényeit, a nemzeti oldalhoz tartozó irodalomtörténészek- pl Takaró Mihály- véleményét, javaslatait is ahelyett, hogy az ex-Szdsz holdudvarához tartozó liberális okoskodók magyarellenes, gyűlölködők véleménye és ízlése alapján alakítsák továbbra is a magyar irodalom NEMZETI tantervét.
Egy 1%-os kisebbség nyafogását a többségi társadaloméval szemben preferálni?
SZÉGYEN!!!!
Legyen végre vége az előttük való hajbókolásnak!
Követeljük, hogy gyermekeink végre VALÓDI nemzeti magyar irodalmat és történelmet tanulhassanak a saját iskoláinkban!
Szerintem ezt az egész "Nyugatos" irodalmat úgy ahogy van, ki kellene dobni, vagy legalábbis erősen vissza kellene fejleszteni a Nemzeti Alaptantervben. A Nyugat egy zuglap volt, alig pár száz embert érdekelt, hogy mi van benne, az utókornak is így kellene róla megemlékeznie - mint balliberális, nemzetidegen entellektüellek lapjáról, akik a saját, gyakran elég bizarr szemszögből értelmezték a korabeli viszonyokat.
Az valóban tarthatatlan, hogy az elmúlt nyomorult 20 év alatt sem sikerült még említés szintjén sem beemelni olyan írókat, költőket a tantervbe, akik jelentősége vitathatatlan. És akiket pl. azért hagytak ki annó, mert a "háborús bűnös, klerikális, elnyomó" Tisza Istvánhoz kötődtek, vagy írtak arról, hogy 1919-ben a kommunisták nagy része zsidó volt, vagy mert nem "illett" emlegetni, hogy Erdélyt megszállva tartják és ott magyarok is élnek...
Az viszont elszomorító, hogy ezek... az írók nagy részét a tanárok és a tankönyvek maximum egy kis lábjegyzetben említik csak meg, így például Herczeg Ferencet annyiben tárgyalják, hogy konzervatív író volt. Felháborító, hogy egy kisebb életrajzot (mivel más írókról 4-5 mondat szerepel a könyvekben) sem érdemel, az a személy, akit háromszor terjesztettek be irodalmi Nobel-díjra.
A könyv elején egy figyelemfelkeltő ajánlás is található: nem név szerint, de az oktatásért felelős vezetőnek, vagyis Hoffmann Rózsa Államtitkár Asszonynak ajánlja a szerő, aki maga is tanár.
Vagyis ez a tematika már ki van dolgozva egy könyv formájában, amely a Nyitott Könyv kiadásában jelent meg és tökéletesen összefoglalja az itt tárgyalt problémát. Ajánlom...
Háááát szerintem a Fidesz fényévnyi távolságokra kezd kerülni saját nemzeti érzelmű szavazóitól. Szomorú.
____________________________________________________________________
A Magyar Irodalom Tanításával Kapcsolatos Tanterv Készítőihez -
Tisztelt Érintettek!
Az alábbi honlapokról arról értesültem, hogy új tantervet készítenek a magyar irodalom tanítására, és várják az előzetes tantervvel kapcsolatos visszajelzéseket:
1. tortenelemportal.hu
2. tortenelemportal.hu
A felmérés.ofi.hu kínálta lehetőséget kihasználva, tekintettel arra, hogy az előzetes tantervről várják a véleményeket, az alábbiakban fogalmazom meg javaslataimat.
Az irodalmi oktatás tantervét tanulmányozva örömmel állapítottam meg, hogy a magyar nyelv és irodalom minél szélesebb körű elsajátítása azért szükséges, mert az önazonosság és az erkölcs kialakításához vezet. Tekintettel arra, hogy az irodalom tanításának ilyen jelentős szerepe van a magyarrá és erkölcsössé nevelésben, fontos, hogy azoknak az íróknak és költőknek a művei kerüljenek bemutatásra első sorban, amelyek a magyarrá tételben és az erkölcsi nevelésben kiválóan alkalmasak. Ilyenek azok a huszadik századi írók, akiket méltán említ meg a fentebb már közölt két honlap: Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Wass Albert, Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyírő József vagy Szabó Dezső.
Ha nincs lehetőség az idézett szerzők alkotásainak a bemutatására a tanterv zsúfoltsága miatt, akkor a magyar szempontból, de még erkölcsileg is sokszor értéktelen írók, költők rovására részesítsék előnyben az önazonosság és erkölcs kialakításában fontosabb alkotóit a magyar irodalomnak. Bár irodalmilag megvan a nagyságuk, magyar szemszögből és az erkölcsi nemesítés szempontjából kevesebb teret kell, hogy kapjanak az olyan írók vagy költők, mint akik a "Nyugat" nevű, a maga korában jelentéktelen lap eszmeköréhez tartoznak. Szükségtelen az idézett folyóirat által képviselt irodalmi irányzat kiemelt tanítása is. Az említése helyett kapjon teret a magyar és erkölcsiség szempontjából sokkal fontosabb Transzilvánizmus, vagy más magyar irodalmi irányzat bemutatása, amely Magyarországnak az I. Vh. után idegen uralom alá került területein bemutatja a magyar irodalom megmaradását és a kihívásokra adott válaszait.
Tekintettel arra, hogy a 2010-ben megválasztott Magyar Kormány az ezer éves Magyarország területén egységes nemzetben gondolkozik, szükséges, hogy az irodalom tanításában is meglátszódjék a magyar irodalom egysége a jelenlegi határoktól függetlenül. Az előzetes tervezet nem az egységes nemzetben való gondolkozást tükrözi, nem képviseli a vitára bocsátott tanterv elején kifejtett szempontokat a magyarrá és erkölcsössé nevelésben, amennyiben a XX. századi irodalom bemutatásának a tervezetére gondolunk.
Mivel az előzetes tanterv módosítására lehetőség van, tisztelettel kérem a magyar és az erkölcsi szempontok érvényesítését ott, ahol irodalmilag egyformán értékes alkotók műveinek a bemutatása között kell választani, amennyiben nincs lehetőség a teljes irodalmi sokszínűség bemutatására. Vagyis az irodalmi szempontok mellett azonos súllyal határozzák meg a végleges tanterv kialakítását a nemzeti szempontok. A Magyar Kormány célkitűzéseinek megfelelően.