Történelemportál

Tolna megye középkori templomai: újabb kutatással gyarapodott az egyházi topográfia

Rovatok: Kiadvány, Műemlék

Egyedülálló monográfiával jelentkezett a közelmúltban K. Németh András régész, a simontornyai vármúzeum igazgatója, aki a középkori Tolna templomait vette számba a teljesség igényével. Kutatásai nyomán egy virágzó, a mainál jóval sűrűbben lakott megye képe bontakozik ki. A templomkataszter további gazdasági, településtörténeti kutatás kiindulópontja lehet – írja Tóth Ferenc, az MTI tudósítója.

a somolyi rom (fotó: Ament Balázs, panoramio.com)

A Pécsett, a Publikon kiadó gondozásában és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent hiánypótló mű, A középkori Tolna megye templomai az első átfogó egyházi topográfiai feldolgozás, amely egy középkori – és nem a mai határok közötti – megye területén térképezi fel az egyházas helyeket. Eddig Pest, Békés, Veszprém, Somogy és Arad megyéről készült hasonló munka. A 289 oldalas mű 374 templomot sorol fel, amelyek közül 322 igazolhatóan állt – a jelenleginél jóval nagyobb kiterjedésű – Tolna megyében; a fennmaradó mintegy félszáz léte nem igazolható kellő bizonyossággal.

A korszak templomainak négyötöde eltűnt, közülük már csak három látható romként, Cikón az eszterpusztai és a széplaki, illetve Regöly határában a somolyi rom. Zsibriken egy erdőben is áll a középkori templom egy néhány méteres fala – mondta az MTI-Pressnek a 35 éves régész, aki 15 éves kutató munkáját foglalta össze a monográfiában. A kötet húsz légi fotón mutatja be egykori templomok – csak madártávlatból kivehető – alapjait.

A kutatómunka nem egy meglepetéssel szolgált. Mint K. Németh András megjegyezte, Tolna egyedisége a téma szempontjából leginkább abban áll, hogy a korban az egyik legsűrűbben lakott terület volt az országban, amire utal az is, hogy minden második településen épült templom. Eszerint a mai, valamivel több mint száz településsel szemben 600 körül volt a falvak, mezővárosok száma. A Dunántúl egyes részein a településszerkezet a török hódoltság után megőrződött, míg Tolnában jelentős pusztulás következett be.

Somogyszil és Várong között volt egy Marosd nevű falu, amelyet már 1290 körül okleveles forrás említ. Hiába kerestem, nem találtam semmit. A környéken a dűlőktől egy kilométerre volt egy középkori faluhely, és a környékén Magyaródra utaló helynevek vannak. Rá kellett jönnöm, hogy ez a középkori Marosddal azonos, csak nem ott van, ahol ezt a dűlőnevek jelölik – mesélte.

Hasonlóan meglepő volt, hogy egy középkori templom helyét szájhagyomány őrzi, más adat ugyanakkor nincs róla. Ilyen Varsád középkori temploma.

A Kisvarsád-dűlőben – az elnevezés gyakran a középkori településre utal – egy XIX. századi forrás említ egy templomot, de nem találtam meg. Ezzel szemben a helyiek azt mondták, hogy a belterületen egy löszfalból “lóg ki” a középkori templom alapja, ami így is van: egy pusztuló löszfalban találtam rá az alapra, amely félő, hogy hamarosan el fog tűnni. Elég furcsa, hogy 2008-ban a falu közepén a helyiek mutatnak egy középkori templomot, amelyről korábban senki nem tesz említést – magyarázta.

A több mint kétszáz templom pusztulása nem minden esetben írható a török hódoltság számlájára, bár javarészt akkor sérülhettek meg. Sok esetben viszont egyszerűen széthordták a köveket, vagy beépítették őket az új templomba. K. Németh András 170 templom helyét azonosította be, és 95 épület helyét GPS-szel is meghatározta, az adatokat pedig eljuttatta az örökségvédelem adatbázisába.

A régész szerint a templomok átépítésein keresztül követni lehet, hogy miként gyarapodott a település. Emellett a templomkataszter regionális összehasonlításra is lehetőséget ad. Mindezen túl az egyházi topográfiai kutatások a települések hierarchiájára is utalnak; újabb kutatások szerint a templomhajó mérete sok mindent elárul a falunak vagy mezővárosnak a környéken betöltött szerepéről.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!