Nemcsak a doni katasztrófára kell emlékezni, hanem arra is, hogy milyen tragikus következményekkel jár az egész közösség számára, ha a múltját elfelejti, megtagadja, vagy hamis ideológiák alapján megpróbálja retusálni annak történéseit – erről Zakar Péter történész beszélt a doni tragédia 69. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. A rendezvényt Csongrád Megye Önkormányzata és a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Rendezvényház Nonprofit Kft. közösen szervezte.

Jány Gusztáv egykori tábornokot hozta példának beszédében a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. A 2. magyar hadsereg parancsnoka – ahogyan Zakar Péter kifejtette – többször is le akart mondani tisztségéről. Második alkalommal éppen tiltakozásképpen a magyar hadsereg elé kitűzött irreális célok, és a magyar katonákkal való bánásmód miatt. Ezt egyik alkalommal sem engedték neki. Mint a történész fogalmazott, Jány Gusztáv a tragédia után hazatérve nem vállalt szolgálatot, ami mindent elmond egy olyan katonáról, aki mindig vállalta a szolgálatot, akkor is, amikor a lemondását elutasították.

Zakar Péter arról is beszélt, hogy nemcsak a 2. magyar hadsereg egykori katonái előtt szeretne fejet hajtani, hanem azok előtt is, akik dacolva az elnyomással, széttépték a felejtés fátylát: Nemeskürty István, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, aki először írt a 2. magyar hadsereg történetéről, vagy Sára Sándor, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, akinek filmjét az adott időszakban szinte minden magyar családban nézték.

Hozzátette, és mindazok előtt, akik tettek azért, hogy a múlt elrablása, ez a létfelejtés, ami a diktatúra része volt, megváltozzon, hogy nyugodtan, méltó módon tudjunk emlékezni, és megbékélni azokkal, akik ellen egykoron harcolnunk kellett.

A megemlékezést koszorúzás zárta, majd a Megyeházán levetítették Bubenkó Gábor Szögligettől a Donkanyarig című dokumentumfilmjét, amely szintén a doni hősöknek állít emléket.