A pécsváradi az egyik legkorábbi bencés apátság, a magyar gyógyászat és gyógyszerészet bölcsője, amely alapításának ezredik évfordulójára születhet újjá. A műemlékem.hu magazin riportja.

„A magyar gyógyászat és gyógyszerészet legkorábbi emléke a pécsváradi apátság, ám sajnos jelen állapotában nem érzékelteti, hogy milyen komoly szerepet töltött be a történelemben” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak a helyszínen dr. Lárencz László, gyógyszerész-történész. Hozzátette: a bencés apátságot 1015-ben alapították, s már ekkor foglalkoztak gyógyítással az itt élő szerzetesek, ám ezen fajta tevékenységük első másfél évszázadáról nem sokat tudunk. Az ispotály a 12. század második felében teljesedett ki igazán és ennek a korszaknak az emlékeit sikerült eddig feltárni.

„1158-ban leégett ugyanis a kolostor, és a rend Sankt Gallen-i kolostor-ispotályának tervei szerint építették újjá. A típusterv használata nagyban megkönnyíti, hogy legalább elméletben rekonstruáljuk a gyógyító tevékenység céljából emelt épületeket, épületrészeket. Így valószínű, hogy a kórteremtől délre nyílt a domus medicorum, vagyis az úgynevezett orvosok háza, amelyben a patikát is kialakították. Emellett lehetett a súlyos betegek szobája, a másik oldalon pedig valamiféle kezelő helyiség. Az újjáépült ispotály tevékenységéről már 1161-ből is van adatunk” – jelentette ki a gyógyszerész-történész.

A feltárt maradványok alapján a korszakban nyilván rendkívül fontos imán kívül a terápiának lényegi része volt a fürdőkúra. A vizet a Vashegy (mai nevén Zengő) oldalából vezették be a kolostor területére, ahol kőkádakban fürödtek a betegek. A vizükbe gyógynövényeket áztattak. Ezek részben a kolostor kertjéből, részben a környező domboldalakról származtak. A források négyfős ápolószemélyzetről emlékeznek meg.

„A bencés kolostor sajnos nem élte túl a hódoltság korszakát, s az épületegyüttes is erődítménnyé vált a középkor vége felé. Még 2000-ban elhelyeztünk egy emléktáblát a romterület szélén a Magyar Gyógyszerészi Kamara névében, amely a hajdani ispotály történelmi szerepére hivatott figyelmeztetni a látogatót” – fűzte hozzá Lárencz László.

„Az önkormányzat és Pécsvárad lakossága sem volt elégedett a kolostorvár jelenlegi helyzetével, ezért visszavettük a korábbi üzemeltetőtől a vagyonkezelési jogot” – jelentette ki portálunknak a város polgármestere. Bíró Ferenc elmondta: éppen a hetekben nyújtják be pályázataikat, amelyek a történelmi épületegyüttes megújítását szolgálják.