Történelemportál

3D-s mozival is feltámad Kisnána

Rovatok: Kiállítás

A legmodernebb virtuális rekonstrukciós eszközökkel is bemutatják a szakemberek a helyszínen a kisnánai vár történetét. Csütörtökön nyílik a páratlan kiállítás – írja a műemlékem.hu magazin.

Bár a budai pasa már 1543-ban rommá lövette, a kisnánai vár még a szerencsésebb magyarországi romok közé tartozik, hiszen mind a belső kaputorony, mind a várkápolna tornya szinte teljes épségben megmaradt, így a látogatók már a korábbi és a mostani helyreállítások előtt is ízelítőt kaphattak az épületegyüttes egykori tömegéből (megmaradásához hozzájárulhatott, hogy hamar elvesztette védelmi funkcióját és nem élt meg több ostromot). Igaz, a kép korántsem lehetett teljes, hiszen mind a templom hajója, mind az udvart övező palota- és kiszolgáló épületek elpusztultak.

„Éppen egy palotaépülettel kezdődött az 1320-as években a kisnánai vár története, hiszen ekkor építtetett nemesi udvarházat magának frissen megszerzett birtokán, akkori nevén Egyházasnánán Kompolti László, I. Károly udvari lovagja. A korábbi kutatások ugyan néhány kőfaragvány téves értelmezése miatt korábbra keltezték a vár születését, azonban az elmúlt hónapokban folytatott kutatások tisztázták, hogy nem 13. századi eredetről van szó” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Múzeum régész-művészettörténészeként a feltárások utolsó szakaszát vezette és az új kiállítást rendezte. „A ma vártemplomként számon tartott épület azonban valóban Árpád-kori eredetű, hiszen egykor egy körtemplom, rotunda volt, amely a település régi nevét is adta, s amelyet, miután mellé építették az udvarházukat, éppen a Kompoltiak bővítettek, építettek át több ütemben.”

A kisnánai uradalom még két évszázadon át a Kompolti család kezén maradt, s a fokozatos kiépítése is hozzájuk kötődik. Mivel a kor erődítményeivel szemben nem magaslatra épült, vagyis nehezen védhetőnek minősült, egy palánk építése után nem sokkal, elsősorban a huszita veszély miatt erősítették meg a ma is látható árok és falrendszerrel a 15. század közepén. A vár erődítéséhez kapcsolódtak a benne álló palota átépítései is.

A vár utolsó, immár reneszánsz átépítése – amelynek nyomaként néhány ablakkeret töredéke maradt fenn csupán az északi palotaépületből – azonban már a következő, a Kompoltiak kihalása után birtokba került Guthy-Országh-családhoz köthető. Az 1540-es évek elején a kiskorú Guthy-Országh gyermekek helyett gyámjuk, Losonci István, a későbbi temesvári hős kormányozta a várat és követett el (fél)testvéri szeretetből egy hibát, amely az épületegyüttes pusztulásához vezetett.

Különös Kárpát-medencei sajátosság, hogy gyakorta érdekesebb az, aki pusztít, mint aki épít: a néphit a kisnánai erősséget gyakran Móré László váraként emlegeti, holott a rablólovag mindössze néhány hónapot tölthetett itt – azt is albérletben. Losonci féltestvére volt, akit fosztogató életmódja miatt már-már az egész országból kiszorítottak. Végül Losonci jóvoltából Kisnánán húzta meg magát, ám a környékbeliek fosztogatásával itt sem hagyott fel. Vesztére egyik első áldozata a budai pasa közeli rokona volt. A pasa ekkor Kisnána alá vonult, s bár a hatalmas török haderő láttán nyilván kétségbeesett Móré László igyekezett pénzen megváltani a szabadságát, a törökök rommá lőtték a várat.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!