Visegrád évszázadai – A római kor kezdete a Dunakanyarban címmel nyílt meg a Mátyás Király Múzeum kiállítása – írja a műemlékem.hu magazin.

„A tárlat a rómaiak 1. századi megjelenésétől a 3. század utolsó harmadáig mutatja be a térség történelmét és mindennapjait. Azért csak a 260-270-es évekig, mert az ekkor bekövetkező barbár támadások megváltoztatták a provincia életét, vagyis a 4. században már egy átalakult birodalomról beszélhetünk” – mondta el a műemlékem.hu-nak Boruzs Katalin római koros régész, aki Kováts Istvánnal – a múzeum munkatársával – megrendezte a kiállítást. Hozzátette: a bemutatott időszak, leszámítva a markomann háborúk korszakát a 2. század felében, az átlagemberek számára a béke, tolerancia kora volt, amit még a leletek is igazolnak.

A római birodalom az 1. század második felében terjeszkedett ki a mai Dunakanyar területére. Ezen a részen illírek és kelták éltek, s a hódítás vértelen volt, hiszen Róma (az augustusi szellemnek megfelelően) nem a területen élők leigázásából, hanem elsősorban a távolsági kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséből remélt és nyert hasznot. Arra azért persze ügyeltek, hogy a békétlenségnek még csak az ötlete sem merüljön fel: miután a Dunáig kitolták a Római Birodalom határát, a területen komoly katonai jelenlétet tartottak fenn, amelynek a táborok és őrtornyok a bizonyítékai. A területen élőkre azonban a római vallást és kultúrát nem kényszerítették rá – más kérdés, hogy idővel romanizálódott a lakosság.

A tolerancia egyik szinte szimbólumszerű leletének képe a kiállításban is látható, Szentendréről, a római kori Ulcisia Castráról származó sírkő, amelyen egy „vegyes” család szerepel. Marcus Attilius Rufus, veterán katona állíttatta a 2. század második felében Mira nevű feleségének. Míg a leszerelt légiós és a gyermekük klasszikus római öltözetet visel a domborművön, a feleségen kelta ruha van, ékesen bizonyítva, hogy a római kultúra nem erőszak révén honosodott meg a térségben és a két kultúra sokáig párhuzamosan élt egymás mellett.

„A kiállításon a Solvától, vagyis Esztergomtól Ulcisia Castráig igyekszünk érzékeltetni az ásatásokon előkerült leletekkel, tájékoztató szövegekkel, vetítéssel a térség hétköznapjait a kora római korban” – jelentette ki Boruzs Katalin. „Van olyan tárló is, amely a korszakban általános hamvasztásos temetések leletanyagát mutatja be. Érdekes volna természetesen a 4. század elejével elkezdődött időszak, a limes megerősítésének kora is, ezt azonban egy következő tárlaton mutatjuk majd be a reményeink szerint.”