Történelemportál

Kutathatóbbá teszik Erdély történetét

Olyan iratanyagok leírását tesszük közzé, amelyek eddig is szabadon hozzáférhetők voltak, csak az átláthatatlan struktúra miatt a legjobban képzett történészek sem tudták, hol lelhetők fel ezek az anyagok – nyilatkozta a Krónikának Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója azt követően, hogy tegnap Gyulafehérváron egyezményt írt alá a román testvérintézmény vezetőivel. Ebben a Román Országos Levéltár vállalta, hogy elkészíti az Erdély 1918 előtti történetére vonatkozó, romániai levéltárakban megtalálható fondok, állagok és sorozatok leírását, amit magyar nyelvre is lefordít.

Varga László, Mikó Zsuzsanna és Dorin Dobrincu (fotó: Kovácsics Judit, Transindex)

Varga László, Mikó Zsuzsanna és Dorin Dobrincu (fotó: Kovácsics Judit, Transindex)

A magyar fél pedig azt vállalta, hogy a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténeti Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárában és az önkormányzati levéltárakban térképezi fel az erdélyi vonatkozású fondokat, állagokat és sorozatokat. Valamennyi leírásból kétnyelvű könyvek születnek.

Amint az igazgató asszony a Krónika kérdésére válaszolva elmondta, a levéltárosok az összetartozó iratok egységét nevezik fondnak. Példaként elmondta, az erdélyi kancellária iratai egy fondot képeznek. Ezen belül például a gazdasági jellegű iratok alkotnak egy állagot. „Tulajdonképpen a fondok és állagok a levéltárakban őrzött anyagok szerkezetét írják le” – magyarázta Mikó Zsuzsanna. Hozzátette, a tervezett könyvek kiadása elsősorban a kutatók számára fontos. Ők azonnal át fogják látni, hogy milyen anyagokat érdemes átnézniük, és milyen anyagokat biztosan nem érdemes, mert azokban nem fognak a kutatási területükre vonatkozó iratokat találni. A tájékozódást eddig az is nehezítette, hogy eltér a román és a magyar levéltári struktúra. „Olyan iratleírásokat is közzéteszünk, amelyek eddig nem is foglalkoztatták a történészeket, mert nem is tudatosult bennük, hogy ilyen típusú iratokat is őrzünk” – tette hozzá.

Azt is megjegyezte, egy kicsit a közember számára is érthetővé szeretnék tenni a levéltári rendszert, átláthatóvá az őrzött anyagot. A levéltárakban juthat ugyanis értékes információkhoz például az a polgár is, aki a családfája után kutat.

A Magyar Országos Levéltár már el is kezdte a most vállalt munkát. A Román Országos Levéltár 2012 januárjában lát neki. „2014-ig el kell hogy készüljenek a fölmérések, a fondleírások, a fordítások, és ha az idő engedi, és megvan rá az anyagi fedezet, már bizonyos kötetek is megjelenhetnek – részletezte a feladat lényegét Nagy Mihály, a Román Országos Levéltár igazgatóhelyettese. – Egy olyan adatbank alakul majd ki a munka nyomán, amely segíti az eligazodásban mindazokat, akik Erdély történelmét kutatják. Megtörténhet ugyanis, hogy például a kolozsvári táblabíróság két-három folyóméternyi irata valami ok folytán a Debreceni Levéltárba került, és ott őrzik.

Egy kutató számára ez rendkívül fontos információ lehet, hiszen megtörténhet, hogy az általa kutatott téma iratai nem Kolozsváron, hanem Debrecenben keresendők” – szemléltette e példával az egyezmény fontosságát. Nagy Mihály elmondta, a levéltárak eddig sem titkolóztak, de e segédeszköz nélkül a kutatók aligha boldogulhattak. A tegnap aláírt egyezmény előkészítése egyébként már 2009-ben elkezdődött, legutóbb marosvásárhelyi találkozójukon tárgyaltak a két ország főlevéltárosai. Kérdésünkre, hogy melyik félnek lesz több munkája, Mikó Zsuzsanna nem tudott egyértelmű választ adni. Hozzátette, a most elvégzendő leírás híján csak sejti, hogy a romániai levéltárakban található több, Erdély történetére vonatkozó anyag. Így hát a magyar kutatók lehet, hogy többet nyernek e megállapodásból. Hozzátette, a román kutatók számára az lesz a legfontosabb hozadék, hogy román nyelvű leírást kapnak a magyar levéltárakban fellelhető anyagokról.

Román realitások

A gyulafehérvári aláírási ceremónia utáni sajtótájékoztatón jelentette be Dorin Dobrincu, a Román Országos Levéltár igazgatója, hogy az intézmény közel száz alkalmazottjától kénytelen megválni. Hozzátette, a képességek és a tudás intézményen belüli felmérésével kívánják kiválasztani az elbocsátandó alkalmazottakat. Az igazgató valószínűsítette, hogy a leépítés az intézmény munkáját hátrányosan érinti, de hozzátette, a levéltár lehetőségei is a tágabb gazdasági kontextustól függenek. Dorin Dobrincu nem kívánt részleteket elárulni a tervezett leépítésekről. Kijelentette, a gyulafehérvári sajtótájékoztatót a magyar–román egyezmény aláírása alkalmából hirdették meg.

3 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!