Történelemportál

Boldoggá avatták Scheffler Jánost, Szatmár vértanú püspökét

Mintegy tízezer ember jelenlétében megtartott ünnepi szentmisén hirdették ki Scheffler Jánosnak, Szatmár vértanúhalált halt püspökének boldoggá avatását a szatmármémeti székesegyház előtti téren vasárnap. A Szatmári Egyházmegye 1942-ben felszentelt megyéspüspökének életét szociális érzékenysége, az elnyomottak és az üldözöttek védelme kísérte végig. Szembeszegült a romániai katolikus egyházat a pápától elszakítani akaró kommunista törekvésekkel, ezért előbb kényszerlakhelyre vitték, majd letartóztatták. Jilava börtönében halt meg 1952. december 6-án.

Scheffler János

Schönberger Jenő római katolikus szatmári megyéspüspök köszöntője után Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel a boldoggá avató határozatot, majd leleplezték Scheffler János arcképét. A vértanú püspök életének ismertetése után Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét.

A katolikusság fontos eseményén számos vallási vezető, többek között Francisco-Javier Lozano apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Ioan Robu bukaresti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Lucian Mureşan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus nagyérsek, valamint Románia és Magyarország római és görög katolikus egyházmegyéinek mintegy kétszáz papja és több mint harminc, püspöki rangot elért főméltósága vett részt. A világi vezetők közül többek között Semjén Zsolt magyar és Markó Béla román miniszterelnök-helyettes, Csehi Árpád, a Szatmár megyei tanács elnöke, valamint Habsburg György, Habsburg Krisztina és Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg tette tiszteltét az eseményen.

A Szatmárnémeti régi főterét zsúfolásig megtöltő hívek előtt megtartott prédikációjában Erdő Péter rámutatott, hogy Scheffler János tanúságtétele messze túlmutat egyetlen egyházmegye határain, üzenete mindenkihez, püspökökhöz, papokhoz, hívő emberekhez, de még a nem hívő világhoz is szól. „Ez pedig azért van így, mert bensőségesen összeforrt Krisztussal, aki az egész emberiség Megváltója” – hangoztatta.

Életét felidézve elmondta: 1910. július 6-án szentelték pappá, kánonjogból és teológiából szerzett doktorátust, volt káplán, plébános, teológia- és hittanár, gimnáziumi igazgató. Számos kánonjogi tanulmányt tett közzé, de nem tért ki az állam és az egyház viszonyának komoly és aktuális jogi kérdései elől sem.

Kiemelte: a szatmárnémeti székesegyházban felszentelt püspök megszervezte az egyházmegyei hivatásgondozást, magyarra fordította Spirago felnőtt katekizmusának harmadik kötetét és más fontos műveket. „De nem csak a betű és a szó embere volt – hangsúlyozta Erdő Péter –, hanem végigkísérte életét a szegények, az elnyomottak és az üldözöttek iránti szeretet.” A háború idején közbenjárt a magyar hatóságoknál nagybányai román püspöktestvére szabadon bocsátása végett, megpróbálta segíteni a gyűjtőtáborba hurcolt zsidókat, s személyesen járt közben sváb származású hívei deportálásának megakadályozása érdekében.

Igazi apostolutódként nyitott volt a szíve mindenki felé, közben pedig mély, szinte misztikus lelki életet élt. „Szíve készteti, hogy állandóan mondjon az Atyának valamit. Atyám, végtelenül szeretlek, egész emberi életemet feláldozom dicsőségedre. Fogadd el egészen elégő áldozatomat: földi életemet” – idézte Erdő Péter Scheffler János sorait az általa írt lelkigyakorlatos könyvéből, amelyet a püspök 1950-ben, száműzetése alatt írt meg.

Mint Jézus, ő is kész volt szeretetből és hűségből feláldozni egész életét, nem tagadta meg soha Jézus Szívéhez és a katolikus egyházhoz való hűségét. Ezért kellett börtönt szenvednie, ezért halt vértanúhalált – fogalmazott szentbeszédében a bíboros. Erdő Péter elmondta: halála helyszínén, a jilavai börtönben ugyanolyan módon pusztították a rabokat, mint másutt a sztálinista világban, így Magyarországon: fűtés nélküli, nyitott ablakú szobában tartottak embereket egész télen át. Ilyen körülmények között halt meg boldog Meszlényi Zoltán és Sándor Imre is.

Scheffler János boldoggá avatási eljárásának megindítását Reizer Pál püspök kezdeményezte a papok és hívek kérésére. A tanúkihallgatásokat is tartalmazó ügyiratcsomót 1996. december 5-én adták át hivatalosan a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának. XVI. Benedek pápa 2010. július 1-én hagyta jóvá a boldoggá avatási dekrétumot.

A legutóbbi magyar boldoggá avatást 2010. október 30-án tartották: a nagyváradi római katolikus székesegyházban Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspök boldoggá avatását hirdették ki. Azelőtt, 2009. október 31-én Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspököt, 2006-ban pedig a második világháború idején vértanú halált halt Salkaházi Sára szociális testvért avatták boldoggá.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!