Történelemportál

Átok ülne a harmadik magyar királyon?

Aba Sámuel már életében balszerencsésnek bizonyult, halála után pedig a krónikaírók bántak vele mostohán. Valószínű nemzetségi központjának feltárása – dacára az eredményeknek – sem sikertörténet – írja a műemlékem.hu magazin.

abasar1

„Ebben az évben mindössze 500 ezer forintot tudtunk az abasári Bolt-tetőn 2006-ban megkezdett ásatásra szerezni, ami természetesen édeskevésnek bizonyult” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Fodor László, az egri vármúzeum osztályvezető régésze, aki idén Lovász Emesével, a miskolci Herman Ottó Múzeum régészével folytatta a kutatást. „Ezt az összeget a Nemzeti Kulturális Alap szakkollégiuma biztosította a számunkra, azonban mivel más forrás nem állt a rendelkezésünkre, csak egy kisebb feladatot vállalhattunk. Ezzel együtt korántsem volt eredménytelen a feltárás folytatása” – tette hozzá Fodor László.

Az Abasáron található Bolt-tetőn öt éve folyik a szisztematikus kutatás, azonban már a huszadik század ötvenes éveiben is előkerültek szórványos leletek a területen (ekkoriban épült a domb északi részén a művelődési ház is, sajnos előzetes kutatás nélkül). 1971-72-ben nagyobb megelőző feltárásra került sor.

Már ekkor sikerült azonosítani egy körülbelül kilenc méter átmérőjű, kör alakú építményt, feltehetően rotunda maradványait. Minden jel arra utalt, hogy a történeti forrásokból jól ismert, Aba Sámuel alapította 11. századi bencés apátság nyomaira bukkantak.

Aba Sámuel a magyar kora középkor egyik meglehetősen kevéssé ismert alakja. Valószínűleg a Mátra térségében megtelepedett kabar törzsek vezetője volt, akit I. István az ország egyesítése során nem fegyverrel kényszerített térdre, hanem diplomáciai eszközökkel biztosította hűségét, feleségül adta ugyanis hozzá a testvérét.

abasar2István halála után másik lánytestvérének és a velencei dózsénak, Orseolo Ottónak a fia, Péter került a trónra. Első királyunk azonban rosszul választott, hiszen bár Péter „nyugati típusú” uralkodó volt, s aktív külpolitikát folytatott az ország megerősítésére, alig három év alatt maga ellen fordította István özvegyét és a magyar előkelőket. 1041-ben palotaforradalom tört ki ellene és német–olasz hívei ellen, ezért Péter menekülni kényszerült. Ekkor került a trónra Sámuel, aki a – több részletükben meglehetősen eltorzított – források szerint szakított Orseolo Péter politikájával. A 10. századi viszonyokhoz visszatérve a szabad paraszti réteget akarta erősíteni, ami azonban ellentétben állt a főúri és főpap réteg lokális centralizációs törekvéseivel. A belső ellenzékét a krónika szerint Csanádon lemészároltatta, s a külpolitikában sem volt túl sikeres, hiszen feladni kényszerült nyugati területeket. 1044-ben Péter III. Henrik német-római császár segítségével tért vissza a trónra, Sámuel Ménfőnél vesztett csatát ellenük. A menekülő király – Képes Krónika – szerint „a Tisza felé futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy faluban, egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik. Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták, s eltemették osztán testét tulajdon monostorában.”

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!