Történelemportál

Mária román királynőnek állítanának szobrot Nagyváradon

Rovatok: Tallózó

Nagyvárad önkormányzata pénzdíjas pályázatot hirdetett egy Mária román királynőt ábrázoló bronzszobor tervének elkészítésére. A helyi magyarság körében nem aratott osztatlan sikert a trianoni diktátum kialakításában döntő szerepet játszó asszony emlékművének ötlete.

A szobrot a Bémer téren – annak átalakítása után – szeretnék majd felállítani. Az első díjas alkotás tervezője 2000 eurót, a második 1500 eurót, a harmadik pedig 1000 eurót nyer. A szobornak illeszkednie kell a műemléki környezetbe, és kiindulási alapként szolgálhat az uralkodónő két világháború között felállított szobra. A pályamunkákat képzőművészekből, művészettörténészekből, építészekből és önkormányzati tisztségviselőkből álló zsűri bírálja majd el. Be kell küldeni a tervezett szobor részletes műszaki leírását, a tér makettjét és az alkotás eredeti méretű gipszmásolatát. A beküldési határidő 2011. szeptember 1., eredményt egy hónappal később fognak hirdetni, és jövő május elsejére már köztérre is akarják állítani a szobrot.

Mária román királynő

Marie Alexandra Victoria (1875–1938) edinburgh-i, brit és szász–coburg–gothai hercegnő, házassága révén Románia királynéja, Ferdinand Viktor Albert Meinrad von Hohenzollern-Sigmaringen (I. Ferdinánd) király felesége. Angliában született, Alfréd brit királyi és edinburgh-i herceg és Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő legidősebb leányaként. Az első világháborút követő Párizs környéki béketárgyalások alatt sajátos diplomáciai mesterkedéseivel járult tevőlegesen hozzá a történelmi Magyarország szétszakításához. A trianoni határok végleges kialakításában döntő szerepet játszott a királyné 1919. tavaszi látogatása Párizsban, amelyről Alexandru Vaida-Voevod román politikus így írt: „az ő közbelépése hihetetlenül sokat lendített a dolgainkon. Nem azt állítom, hogy ő érte el az eredményeket, de tudatosan ő teremtette meg azt a légkört, amelyben sikerrel jártunk.”

A követjárásról május végén jelent meg Koszta István csíkszeredai hadtörténész kötete. A sajtó a „Regina soldat” nevet adta a királynénak, utalva ezzel politikai szerepvállalására; s ahogyan a Times bukaresti tudósítója fogalmazott: „Önöknél a királynő kormányoz”. Közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete elutasítja a városi önkormányzat tervét. „Az 1875 és 1938 között élt Mária királyné a román irredentizmus és nacionalizmus szimbolikus alakja, ugyanakkor hírhedt szereplője Magyarország első világháború utáni szétforgácsolásának” – áll a szervezet tegnapi közleményében.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!