Történelemportál

12–13. századi templommaradványokra bukkantak Csíksomlyón

Árpád-kori templommaradványokat fedeztek fel a régészek Csíkszék egyik legrégibb templomában Csíkcsobotfalván, amelynek felújításához márciusban kezdett hozzá a szakértőkből és helybéli önkéntesekből álló csapat.

a csíkcsobotfalvi templom

A szakemberek tegnap a helyszínen számoltak be a munkálatok menetéről. Botár István régész elmondta, újabb régészeti leletek kerültek felszínre, amelyek szerint az első csíkcsobotfalvi templom a 12–13. századból származik. „A 13. századi templom létét egyértelműen sikerült régészeti módszerekkel igazolni, ami azt mutatja, hogy itt a tatárjárás idején már egyházszervezet állt kőtemplomokkal, kőegyházakkal, plébániahálózattal és nyilván hozzá tartozó faluhálózattal” – derült ki a régészeti beszámolóból. Botár rámutatott, ez a lelet azért is különleges, mert az első írásos emlék Csíkcsobotfalváról csupán a 14. századból való. Ez a 13. században épült templom azonban az 1770-es évekre megrongálódott, így 1800-ban lebontották, és 1817-re épült fel a most is álló istenháza.

Kiállítótér a templomban

Tövissi Zsolt műépítész, a munkálatok vezetője kifejtette, mivel a csobotfalvi egy élő egyház, működőképessé kell tenniük a jelenlegi romos templomot, így új kavicságyra fektetett kőpadlót fognak visszahelyezni. Emellett szeretnék láthatóvá tenni a 13. századi templom maradványait is, ezért bizonyos helyeken megtartják a feltárás során keletkezett gödröket, amelyek fölé üveglapokat fognak helyezni. Rámutatott, emellett korszerű fűtéstechnikával szeretnék ellátni az épületet, de korszerűsíteni kell a világítást, hangosítást, biztonságossá kell tenni az elektromos hálózatot, és külön hangulatvilágítást szeretnének szerelni a régészeti leletekhez. „Mindent a minimális beavatkozás és a visszafordíthatóság elve alapján szeretnénk végezni” – hangsúlyozta a szakértő. Tövissi ugyanakkor elmondta, a templom falai a mai ízlést terhelő festést kaptak 1911-ben. Ezt hatalmas energiabefektetés lenne felújítani, így elképzelhetőnek tartják, hogy egy részét megtartják, a többit pedig a templomot világosabbá tevő színnel festenék ki. A műépítész hangsúlyozta, bár a templom dombra épült, szükség van az udvaron vízelvezetésre, hogy megakadályozzák a falak nedvesedését.

Kovács Attila plébános arról számolt be, hogy a különféle dokumentációk elkészítésére mintegy 8000 eurót költött a plébánia, ezt pályázati pénzből állták. Egymillió lejjel támogatta a felújítási munkálatokat a kulturális minisztérium, de a teljes restaurálás költsége elérheti a 0,5-1 millió eurót is.

Sokba került a gombairtás

Mint arról beszámoltunk, a plébániatemplomban elterjedt a könnyező házigomba, ami miatt a teljes bútorzatot és padlót is el kellett távolítani. Bár eleinte úgy tűnt, hogy gombamentesítési munkára elegendő lesz 60 ezer lej, végül százezer lejjel több pénzt fordítottak a kiirtására. „Amikor elkezdtük a gombamentesítést, arra gondoltunk, hogy egy-két hetes munka lesz, azonban amikor felbontottuk a padlózatot, kiderült, hogy a templom egyik falának kivételével az épület teljesen fertőzött” – mondta Babos Rezső magyarországi egyetemi docens, faanyagvédelmi szakértő. Az elmúlt három hónapban sikerült eltávolítani a mintegy 380 köbméternyi fertőzött töltést, a gombamentesített felületeket alapos hőkezelésnek vetették alá, majd különleges vegyszeres anyaggal kezelték a földet és a falakat. A szakértő kifejtette, a templom olyan kőburkolatot fog kapni, amely nem élőhelye a gombának.

2 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!