Történelemportál

Magyarrá lenni morál, lélek és világkép kérdése – beszélgetés Domonkos Lászlóval

Rovatok: Interjú

A Nagy Magyarország Könyvek 5. kötete, a Tűzzel-vassal a hazáért – a Maderspach család megjelenése kapcsán beszélgettünk a szerzővel, Domonkos Lászlóval.

Domonkos László

Domonkos László

– Egy család történetét állítani középpontba történeti jellegű dokumentumprózában: elég szokatlan vállalkozás. Mi indította arra, hogy a Maderspach famíliával foglalkozzék, egyáltalán: kik ezek a Maderspachok?

– Valamikor régen egy antikváriumban felfedeztem a két világháború közötti időszak agyonszidalmazott vezető újságírójának, Milotay Istvánnak egy cikkgyűjtemény-kötetét, amely 1914 és 1924 közötti írásokat tartalmazott. Sok egyéb, még felfedezésre váró kitűnő opusz mellett ebben a könyvben bukkantam a Maderspachék című cikkre, amely eredetileg a Magyarság 1921. június 12-i számában jelent meg. (Nagy részét közre is adom a könyvemben.) Ebből lehet igazán megtudni, kik is a Maderspachok, mi mindent is adtak a magyarságnak és mi a halhatatlan jelentőségük a magyar történelemben. Megindult a fantáziám és 2000 őszén már azon gondolkodtam, összefoglalóan fel kellene dolgozni a család történetét, Magyarországra történő bevándorlásuktól kezdve a kiválóbbnál kiválóbb, különböző korokban élt családtagok bemutatásán keresztül egészen a jelenben elérhető, megszólaltatható leszármazottakig. 2001 elején elkezdtem a munkát, ahogyan lehetett: felütöttem a budapesti telefonkönyvet a Maderspach névnél… eljutottam Maderspach Mariettáig. Ez a kitűnő asszony a családi dokumentáció tekintélyes részének birtokában volt, és készségesen segített. Innen indult a jó két évig tartó munka, melynek során nagyjából sikerült a „felgöngyölítés”, a különböző ágak felkutatása, a neves Maderspachokról szóló szakirodalom összegyűjtése és feldolgozása. Nem volt könnyű, hosszadalmas, kalandos vállalkozás volt, de 2003 elejére elkészült a kötet.

– Amely Kommandó a Kárpátokban címmel látott napvilágot a Masszi Kiadó jóvoltából, 2005 szeptemberében…

– Ez esetben is igaz a klasszikus mondás: habent sua fata libelli, a könyveknek megvan a maguk sorsa. A Maderspach családról szóló könyv története kicsit sűrítményként példázza hőseim esetét is a magyar világgal. Igazi jelentősége szerintem az úgynevezett természetes asszimiláció kérdéskörének újszerű, ugyanakkor igen sok dokumentummal alátámasztott valódi lényegének felmutatásában van: abban – amint Hornyik Miklós barátom fogalmaz a kötet előszavában – , hogy magyarrá válni nem vér és származás, hanem szinte egyes-egyedül morál, lélek és világkép kérdése. A Maderspachoknak volt erős akaratuk – ez a könyv is erősen meg akart jelenni. Végül csak sikerült…

Tűzzel-vassal a hazáért

– A mostani bővített, javított kiadás, a Tűzzel-vassal a hazáért című kötet mit ad hozzá a Maderspachok históriájának lényegéhez?

– Inkább a leszármazottakról szóló információk köre bővült, néhány, azóta megváltozott vagy, mint kiderült, téves adat és tény pontosításával együtt. A lényegnek változatlannak kellett maradnia, ugyanakkor újra meg újra fel is kell mutatni a szívvel-lélekkel magyarrá lett, a hazájukká vált országért egymást váltó nemzedékek során át tényleg tűzzel-vassal küzdő Maderspachok példázatát. Ők pontosan tudták és tudják, mivel tartoztak és tartoznak Magyarországnak, amely befogadta őket és családjukat, teret, érvényesülést biztosítatott számukra. Gazdagították, építették ezt a hazát, ha kellett, osztrákokkal, betörő románokkal vagy épp oroszokkal szemben fegyverrel is védték. Mindhalálig. Engem, bevallom, mélyen megindított és felkavart a három évszázadon átívelő, megragadó, csodásan szép Maderspach-történet, boldog vagyok, hogy írhattam róluk.

– Végül is hogyan határozná meg könyvének műfaját? Mit olvashatunk a Maderspachokról?

– Úgy gondolom, a dokumentumpróza műfaján belül a történelmi esszé itt-ott szükségszerűen találkozik kaland- és családregényelemekkel, afféle „népszerűsítő” ipar- és technikatörténettel, mindez egyféle históriai-társadalmi tablóképbe sűrítve. Az igazán fontos azonban az, hogy a 18. század közepétől a 21. század elejéig, régi bányamesterek és mai mérnökök, egykori szabadságharcos tisztek és jelenkori megyei közgyűlési tagok, réges-régi kemény katonák és nem kevésbe kemény mostani „civil társadalmi aktivisták” – egytől-egyig Maderspachok – ugyanazt és ugyanúgy teszik. Ahogyan az erkölcsi alapokon nyugvó természetes asszimilációról írta az ügyben ugyancsak érintett Márai Sándor: igenis, volt itt ezeken a magyar vidékeken, ezen a magyar földön valami, „varázslat és fertőzés, idegbaj és áhítat, méltóság és nemesség, aminek bűvitalából elég volt néhány nemzedéken át kortyolni”, és aki ivott a nehéz magyar bánat e bűvös vizéből vagy borából: magyarrá lett. A legigazabbak és a legnagyobbak közül. Kevés dologra van manapság nagyobb szükségünk, mint tényszerűen elénk tárni ezeket a páratlan, lelkesítő emberi teljesítményeket.

Keresse a könyvesboltokban! A Tűzzel-vassal a hazáért című kötet kedvezményes áron megrendelhető a Vármegyeház Könyvesboltban.

Viszonteladók a Pult Kft. nagykereskedésen keresztül szerezhetik be a könyvet, tel.: 0670/370-8778

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!